102878. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fényívegyenirányító terhelési köreiben az egyenáramú feszültség szabályozására
Megjelent 1931. évi julius hó 339-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÖSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103878. SZÁM. — VH/g. OSZTÁLY. Berendezés fényívegyeniránjító terhelési köreiben az egyenáramú feszültség szabályozására. Siemens-Schuckert-Werke A.-G. Berlin-Síemensstadt és Gesellschaft m b. H. für Oberbauforschung Berlin. A bejelentés napja 1930. évi május hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi november hó 12-ike. A találmány fényívegyenirányító terhelési köreiben az egyenáramú feszültség szabályozására szolgáló berendezésre vonatkozik. 5 Tapasztalat szerint egymással párhuzamosan kapcsolt fényívek közül valamely adott pillanatban csak az az ív vezeti az áramot, melynek akkor a katóddal szemben feszültsége a legnagyobb. Ha vala-10 mely egyenirányító két anódájára különböző nagyságú, de fázisban egyező váltófeszültséget kapcsolunk, úgy mindenkor csak az az anóda ég, melynek nagyobb a feszültsége. E nagyobb feszültségű anóda lekap-15 csolásakor azonnal gyújt az üzemképes állapotban lévő, kisebb feszültségű anóda. Eközben egyidejűleg az egyenáramú feszültség a terhelt körben megfelelően csökken. 20 A találmány értelmében ezen elvnek többfázisú egyenirányítókra való alkalmazásakor az egyenirányítókat legalább kétszer annyi anódával kell ellátni, mint a mekkora az azokat tápláló rendszer fázisainak 25 száma. A találmány szerinti elrendezésnél az egyenirányító anódái közül, melyek adott esetben megfelelően egyenirányítóedényben is lehetnek elrendezve, mindig csak az anódák fele aktív, mig ugyanakkor a másik 30 fele áramokat nem vezet, tehát inaktív marad. Valamely meghatározott üzemi állapotból kiindulva, az egyenáramú feszültséget a következő módon szabályozzuk: 35 Ha az egyenáramú feszültséget növelni kell, akkor az eddigelé inaktív anódákat megfelelő fázisú nagyobb váltófeszültségekkel helyezzük üzembe, míg az addig aktív anódák kialusznak. Ha az egyenáramú feszültséget csökkenteni akarjuk, akkor az é0 inaktív anódákat alacsonyabb feszültségre kapcsoljuk, majd az eddig aktív anódákat, melyeken a feszültségek nagyobbak, valamely eszközzel kioltjuk, úgy hogy az áramvezetés átmegy az alacsonyabb feszültségű 45 anódákra. Az anódcsoportok üzembehelyezése és üzemen kívül való helyezése vagy közvetlenül, a váltófeszültségek be-, illetve kikapcsolása által, vagy közvetve, pl. a fényíveknek rácsokkal való szabályozása 50 stb. által történhet. A rajzban (13) főtranszformátor, melynek (14) szekundertekercse a kívánt feszültségfokozatoknak megfelelően (15—18) kivezetésekkel van ellátva. A (19) egyen- 55 irányítónak hat darab (1—6) anódája van, míg (7) a katóda. Az anódákat (8—12) kapcsolók a transzformátor szekundertekercsével kötik össze. Ha pl. a (10) és (11) kapcsolók zárva 60 vannak, a (4—6) anódák, melyeknek feszültsége nagyobb, aktívak, míg az (1—3) anódák inaktívak. Ha a feszültséget fokozni akarjuk, akkor a (10) kapcsolót kiiktatjuk és a (12) kapcsolót beiktatjuk. 65 Ugyanebben a pillanatban az eddig inaktív (1—3) anódák feszültsége nagyobb . lesz, mint az eddig aktív (4, 5, 6) anódáké, úgy hogy az előbbiek az áramvezetést átveszik. Ha azonban a feszültséget csökkenteni 70 akarjuk, akkor a (11) kapcsolót ki kell nyitni, miközben az áram a (4—6) anódákról azonnal az (1—3) anódákra megy át. A legközelebbi fokozat előkészítése végett a (9) kapcsolót beiktatjuk. 75 Az új vezérléshez a kapcsolóberendezé-