102878. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fényívegyenirányító terhelési köreiben az egyenáramú feszültség szabályozására

Megjelent 1931. évi julius hó 339-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÖSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103878. SZÁM. — VH/g. OSZTÁLY. Berendezés fényívegyeniránjító terhelési köreiben az egyenáramú feszültség szabályozására. Siemens-Schuckert-Werke A.-G. Berlin-Síemensstadt és Gesellschaft m b. H. für Oberbauforschung Berlin. A bejelentés napja 1930. évi május hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi november hó 12-ike. A találmány fényívegyenirányító terhe­lési köreiben az egyenáramú feszültség sza­bályozására szolgáló berendezésre vonat­kozik. 5 Tapasztalat szerint egymással párhuza­mosan kapcsolt fényívek közül valamely adott pillanatban csak az az ív vezeti az áramot, melynek akkor a katóddal szem­ben feszültsége a legnagyobb. Ha vala-10 mely egyenirányító két anódájára külön­böző nagyságú, de fázisban egyező váltófe­szültséget kapcsolunk, úgy mindenkor csak az az anóda ég, melynek nagyobb a feszült­sége. E nagyobb feszültségű anóda lekap-15 csolásakor azonnal gyújt az üzemképes állapotban lévő, kisebb feszültségű anóda. Eközben egyidejűleg az egyenáramú fe­szültség a terhelt körben megfelelően csök­ken. 20 A találmány értelmében ezen elvnek több­fázisú egyenirányítókra való alkalmazása­kor az egyenirányítókat legalább kétszer annyi anódával kell ellátni, mint a mek­kora az azokat tápláló rendszer fázisainak 25 száma. A találmány szerinti elrendezésnél az egyenirányító anódái közül, melyek adott esetben megfelelően egyenirányítóedényben is lehetnek elrendezve, mindig csak az anó­dák fele aktív, mig ugyanakkor a másik 30 fele áramokat nem vezet, tehát inaktív marad. Valamely meghatározott üzemi állapot­ból kiindulva, az egyenáramú feszültséget a következő módon szabályozzuk: 35 Ha az egyenáramú feszültséget növelni kell, akkor az eddigelé inaktív anódákat megfelelő fázisú nagyobb váltófeszültségek­kel helyezzük üzembe, míg az addig aktív anódák kialusznak. Ha az egyenáramú fe­szültséget csökkenteni akarjuk, akkor az é0 inaktív anódákat alacsonyabb feszültségre kapcsoljuk, majd az eddig aktív anódákat, melyeken a feszültségek nagyobbak, vala­mely eszközzel kioltjuk, úgy hogy az áram­vezetés átmegy az alacsonyabb feszültségű 45 anódákra. Az anódcsoportok üzembehelye­zése és üzemen kívül való helyezése vagy közvetlenül, a váltófeszültségek be-, illetve kikapcsolása által, vagy közvetve, pl. a fényíveknek rácsokkal való szabályozása 50 stb. által történhet. A rajzban (13) főtranszformátor, mely­nek (14) szekundertekercse a kívánt fe­szültségfokozatoknak megfelelően (15—18) kivezetésekkel van ellátva. A (19) egyen- 55 irányítónak hat darab (1—6) anódája van, míg (7) a katóda. Az anódákat (8—12) kap­csolók a transzformátor szekundertekercsé­vel kötik össze. Ha pl. a (10) és (11) kapcsolók zárva 60 vannak, a (4—6) anódák, melyeknek fe­szültsége nagyobb, aktívak, míg az (1—3) anódák inaktívak. Ha a feszültséget fo­kozni akarjuk, akkor a (10) kapcsolót ki­iktatjuk és a (12) kapcsolót beiktatjuk. 65 Ugyanebben a pillanatban az eddig inaktív (1—3) anódák feszültsége nagyobb . lesz, mint az eddig aktív (4, 5, 6) anódáké, úgy hogy az előbbiek az áramvezetést átveszik. Ha azonban a feszültséget csökkenteni 70 akarjuk, akkor a (11) kapcsolót ki kell nyitni, miközben az áram a (4—6) anódák­ról azonnal az (1—3) anódákra megy át. A legközelebbi fokozat előkészítése végett a (9) kapcsolót beiktatjuk. 75 Az új vezérléshez a kapcsolóberendezé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom