102855. lajstromszámú szabadalom • Gép, huzalnak egy csévéről egy másik csévére való tekercselésére
Megjelent 1981. évi jnnius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jfiggK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102855. SZÁM. VII/ll. OSZTÁLY. Gép, huzalnak egy csévéről egy másik csévére való tekercselésére. N. V. Philips' Gloeilampenfalbriekeii Eindhoven. A bejelentés napja 1929. évi december hó 31-ike. Hollandiai elsőbbsége 1929. évi február hó 20-ika. Ha huzalt egy csévéről a másik csévére tekercselni kívánunk, a legtöbb esetben a csévék egyikét, pl. a feltekercselendő csévét egyenletes sebességgel hajtjuk. Ha ek-5 kor a lefejtendő csévét kényszerhajtás révén kívánjuk forgatni, úgy nehezen érhető el az, hogy a feszültség a huzalban állandó maradjon. Ha nem ez az eset, úgy nagymértékben meg van annak a lehető-10 sége, hogy a huzal szakad. A találmány szerinti gépben, amelynél a lefejtendő csévét kényszerűen hajtjuk, a hajtási sebességet a lefejtett és a feltekercselt huzalhossznak időegységenkénti kü-15 lönhsége szabályozza. Ezen berendezés által elérjük, hogy a huzal feszültsége kis eltérésekkel állandó érték körül ingadozik, úgy hogy huzalszakadás úgyszólván egyáltalában nem fog adódni. 20 A találmány egyik íoganatosítási alakja értelmében a huzalt emelőre erősített korongon át vezetjük, mimellett a készletcséve sebességót ezen emelő mozgása szabályozza. Ezen emelő szervámotorral mű-25 ködhet együtt, mely dörzsgörgőhöz van kapcsolva, mely utóbbi két dörzstárcsa között mozgásátvitelt létesít. A rajzon a találmány íoganatosítási példája látható. Az 80 1- ábra a tekercselőgép részben metszett oldalnézete, a 2. ábra pedig ezen gép felülnézete. Az 1. ábrán a feltekercselő csévét (10) jelöli, mely csévére a huzalt (11) lefejtő-35 csévéről tekercseljük. A (12) huzalt (13) korongon vezetjük át, mely (14) rúdra van erősítve. Ezen rúd helyzetét a lefejtett és a feltekercselt huzalhossznak időegységenkénti különbsége határozza meg. A csévék között lévő huzal hosszának változása 40 esetén megváltozik a (17) pont körül lengő (16) emelő helyzete, mely a (19) pont körül lengő (18) emelővel közöl mozgást. Ezen (18) emelő (20) rúd útján (21) szervómotorhoz van kapcsolva. Ezen szervomotor 45. (22) hengerből áll, melyben (23) dugattyú mozoghat. Ezen dugattyúban (24) tolattyű mozog. A szervomotort nyomással rendelkező olaj tartja üzemben, mely olajat a (22) henger (25) nyílásán át vezetjük be 50 és mely a (24) tolattyú és a (23) dugattyú közötti, gyűrűalakú (27) térbe áramol. Ha a (20) emelő a (24) tolattyút jobbra mozgatja, a (28) nyílást a (24) tolattyú karimaalakú része többé nem fedi, úgy hogy az 55. olaj a (30) csatornába, tehát a (31) térbe fog belépni. Ennek következménye, hogy ezen (31) térben túlnyomás létesül és a (23) dugattyú jobbra mozog mindaddig, amíg a (24) tolattyú karimája a (28) nyí- 60 lásokat ismét fedi. Ha a (24) tolattyú balra mozog, úgy túlnyomás a (32) térben fog adódni és a (23) dugattyú balra mozog. A dugattyú (33) rúd útján (34) dörzsgörgővel van összekötve, mely állandó se- 65 bességgel hajtott (35) dörzskorong és a lefejtőcséve tengelyére erősített (36) korong között mozog. A gép működési módja a következő: A (10) feltekercselő csévét állandó sebes- 70 seggel hajtjuk. Minél több réteget tartalmaz ez a cséve, annál nagyobb lesz ezen rétegek átmérője és annál nagyobbnak kell lennie azon sebességnek, amellyel a huzalt ezen csévéhez vezetjük. A lefejtőcsévén a 75 rétegek átmérője csökken és ennek folytán állandó hajtási sebesség esetén az a