102821. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémes króm elektrolitikus leválasztására

Megjelent 1931. évi junivis hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI S^H® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102821. SZÁM. — VII/Í. OSZTÁLY. Eljárás fémes króm elektrolitikus leválasztására. Appel Rudolf vegyész Berlin. A bejelentés napja 1926. évi május hó 15-ike. Ismeretes krómot elektrolitikusan leválasztó olyan eljárás, melynél fürdőfolyadékként krómsav, illetve krómsavas sók vizes oldatát alkalmazzuk, amelyhez 5 csekély mennyiségű nátriumszulfátot adunk. A találmány ezen eljárásnak további foganatosítási módjaira vonatkozik, melyek beható kísérletek alapján dolgoztat-10 tak ki. Megállapítottuk, hogy a fürdőfolyadékhoz nagyobb mennyiségű nátriumszulfátot is adhatunk és hogy a nátriumszulfát helyébe más sók is léphetnek, pl. káliumszulfát, biszulfát, magnéziumszul^ 15 fát, valamint neutrális és savanyú foszfátok és hasonló elektrolitek; ezenfelül az elektrolitek úgy szervetlen, mint szerves savakat is tartalmazhatnak. Megjegyzendő, hogy elektrolitek hozzáadása 20 krómsók oldataihoz fémes króm előállí-i tása céljából magában véve ismeretes. Az, ismert eljárásoknál azonban annyi elektrolitet adnak hozzá, hogy telített oldat keletkezzék. A találmány értelmében 25 azonban a hozzáadott elektrolitmennyiség nem elegendő telítés eléréséhez. Jó eredményeket kapunk már igen kis mennyiségű elektrolit tel, így pl. akkor, ha pl. 1.05 fajsúlyú krómsavfürdőhöz a törzsszaba-30 dalomban megadott módon körülbelül 0.5 g, illetve 1 g elektrolitet adunk fürdőliterenként. Egyenletes hidrogénfejlődés elérésére itt is igen nagy sűrűségű, célszerűen hen-35 gerelt ólomból álló elektródák alkalmazása szükséges. Ezen fürdővel és a megadott elektródákkal, valamint csekély, mintegy 3—4 Volt feszültség és mintegy 0.6 Amp. áramsűrűség alkalmazásával 40 nemcsak az sikerült, hogy a bevonandó fémhez jól tapadó csapadékot kapjunk, hanem a csapadék teljesen pórusmentes is, ami az eddigi, krómsavval és kromátokkal dolgozó eljárásokkal nem sikerült. A csapadék oly erősen tapad, hogy a 45 krómréteg kalapálásnál sem pattog le. Az eljárás foganatosításánál úgy járunk el, hogy 1.05 fajsúlyú vizes krómsavoldathoz vagy krómsavas sók oldatához (kevés HsSOí hozzáadása mellett) a fürdőfolya- 50 dék minden literére 0.5—1.0 g elektrolitet adunk, mely neutrális vagy savanyú sókat, szerves vagy szervetlen savat tartalmaz. A fürdő hőmérséklete 35—40° C, a fürdő feszültsége mintegy 3—4 volt, az 55 áramsűrűség mintegy 0.6 Amp. Ha az első kísérletnél a katódon barna, kolloidális oxidok válnak le, akkor néhány osepp savat kell hozzáadni. Nagy fürdő beállítása előtt kis folyadékmennyiséggel kísérletet 60 teszünk, vagy a krómsavfürdőben a szabad kénsavat analitikusan megállapítjuk. A csapadékok különböző színben állíthatók elő és pedig fekete, tompa ezüstös, csiszolt ezüst és tükörfényes bevonat alak- 65 jában, ami a fürdő mindenkori hőmérsékletétől függ. Tükörfényes bevonat elérésére elegendő a tárgyak előcsiszolása, míg utólagos csiszolás nem szükséges. Szabadalmi igény: 70 Eljárás fémes króm elektrolitikus leválasztására, azáltal jellemezve, hogy a fürdőfolyadékként szolgáló vizes krómsavoldathoz vagy krómsavas sók vizes oldatához káliumszulfátot, bi- 75 szulfátot, magnéziumszulfátot vagy neutrális vagy savanyú szulfátokat vagy hasonló elektroliteket, melyek