102819. lajstromszámú szabadalom • Rostaszerkezet

Megjelent 1931. évi junivis hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^g^Wm SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 102819. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Rostagzerkezet. Zaymus Illés oki. gépészmérnök, ny. kir. ipari főfelügyelő Budapest. A bejelentés napja 1930. évi május hó 31 ike. Az általában használatos szalmarázók szerkezeti és működési elve az, hogy egymás mellett elhelyezett ú. n. rázóvillák egy vagy két vízszintes tengely forgat y-5 tyúitól nyert körmozgások felső félkarén, felváltva emelik és tolják a szalmát a haladás irányában, vagyis az egyik rázóvilla emeli és előre tolja a .szalmát, miközben a mellette levő villa az alsó fél-L0 körpályán visszafelé halad, majd az előbbi villa a felső félkörpálya végén ez, utóbbinak adja át az anyagot s ugyanakkor a szalma alulról fölfelé irányuló lökést kap, ami a gabonaszemek kizárását 15 célozza. Ezen kettős ha/tást erősítik a villákba helyezett vertikális szögek is, mert a szalma közé hatolva, azt lazítják és egyúttal a villák előretoló hatását is fokozzák. !0 Vannak azután egy síkot tevő, viagy a továbbítás irányában megosztott rázófelületek is, melyek előre és fölfelé irányuló lökésekkel rázzák és továbbítják az anyagot. >5 Mindkét rendszer azonban egyaránt hiányos. Az egymás mellett mozgó rázóvilláknak az anyagra gyakorolt előrelökő hatása, ugyanis bizonytalan; a szalmaréteg a villa felületére tapadva, csomós ma-50 rad és részben visszafelé mozgásban is követi azt, mert a leírt rázófelületeiknek egymagukban még a szögek segítségével sincs a szalmára elegendő lazító és továbbító hatásuk. Ebből következik aztán az 55 eddigi szerkezetek hátránya, mert a dob állandóan ontja a szalmát s annak a rázófelületeken való lassú előrehaladása folytán torlódás jön létre, úgy, hogy a szalmaráz ón 40—50 cm. vastag réteg keletkezik, melyet a szomszédos villák közti leg- 40 feljebb 6—10 em-nes relatív emelkedésnek megfelelő hosszú szögek nem lazíthatnak kellően. Az alulról kapott lökésszerű rázás tehát az összetorlódó és kuszáitan öszszeálló szalmából ínég a leghosszabb szal- 45 marázón sem rázza ki teljesen a szemeket és különösen nedves, vagy nagyszaJlmájú gabonáinál és erősebb etetésnél tekintélyes mennyiségű szem távozik a szalmával mint veszteség. 50 A szálas anyagok rostájának ezen hiányán akként segíthetünk, hogy az alternatív működtető rázó, illetőleg továbbító elemeket nem egymás mellé, hanem egymás fölé helyezzük el. Ennek az elvnek 55 egy gyakorlati megoldása az lehet, hogy a rázó rostán képezett hosszúkás nyíláson át. ia rosta felületére merőleges, hegyes, vagy mozgás közben változó szög alatt hajló pálcák nyúlnak keresztül, melyek 60 kör vagy más, önmagába visszatérő pályájú mozgást végeznek, úgy, hogy a pálcák mozgási pályájuk felső részét a rosta fölé emelkedve az anyag mozgásának irányába haladva, míg pályájuk alsó részét 65 a rosta felülete alá sülyedve teszi meg, miáltal eredeti helyzetükbe visszatérnek. A leírt rostaszerkezet egy példaiképeni megoldását az 1. ábra oldalnézetben, a 70 2. ábra elülnézetben, míg a 3. ábra felülnézetben tünteti föl. A 4. ábra a rázórosta és a pálcaráma legközelebbi helyzetét, ellentétben az 1. ábrával, míg az 75