102791. lajstromszámú szabadalom • Eljárás recésfelületű útburkolat előállítására

Megjelent 1931. évi junius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103791. SZÁM. — Vlll/i. OSZTÁLY. Eljárás recésfelületű útburkolat előállítására. Holéczy Jenő műszaki tisztviselő Bndapest A bejelentés napja 1930. évi május hó 9-ike. A találmány szerinti eljárás célja, liogy utcák, terek, hidak, gyalogjárók, hegyi utak és országúti kanyarulatok burkolásához olyan anyagot szolgáltasson, amely 5 igen tartós, zökkenésmentesen egysíkú, mindamellett a járművek megcsuszamlását, elfarolását meggátolja, mert felülete recés. A közlekedési baleseteknek azon jelentős hányadát, amelyek fékezés közben, 10 esetleg lejtős úton való m eges úszás vagy fordulókban való elfarolás következtében állanak elő, a találmány hivatva van megszüntetni. A találmány szerinti anyag, recés felülete dacára, nem rongálja az auto-15 mobil kerekek futófelületeit, mert a recézés szélei legömbölyítettek és az anyagból a kőzetzuzalék élei és hegyei nem állanak ki. Az útburkoló eljárások közül legelter-20 jedtebbek az alábbiak: 1. A bazalt- vagy gránit-kőzetből nyert, faragott kockakővel való burkolás. 2. A kőzetekből előállított, zúzott kavicsból és zúzalékból, elterítés és lehengerelés »5 útján készített Mac Ádám burkolás vagy röviden vízkötésű Mac Ádám út. 3. A kész Mac Ádám utaknak asphalt, bitumen vagy kátrány befecskendezésével, esetleg behengerelésével történő burko-30 lása vagy röviden asphalt Mac Ádám út. 4. A beton alapzatra felkent asphalt burkolás. 5. A közismert Topeka-burkolás, mely szerint előre felmelegített és melegen a 35 helyszínre szállított asphalttal, bitumennel vagy kátránnyal kevert kőzuzalékot szórnák a beton alapra és ezt a keveréket simára hengerlik. 6. Az egyrétegű betonburkolás, amely t0 alapépítmény nélkül, bazaltzuzalékkal kevert betonból készül, hosszirányban szalagokra van osztva és közben, a fagy okozta repedések meggátlása céljából, keresztirányban, asphaltrészékkel van megszakítva. 45 A fentebb felsorolt, burkolási eljárások hátrányai a következők: Az 1. alatti kockaköves eljárás hátránya az, hogy a kőkockák nem teljesen szabályos alakúak és méreteik sem egy- 50 formák. Kötő- és ágyazóanyaguk homok, amely a járművek rázása folytán elszóródik, elvándorol s a kockák elveszítik támasztékaikat és kilazulnak, még a hézagok bitumenes kiöntése esetén is. A velük 55 való munka úgy kicsi alakjuk, mint a szurokkal való kiöntés folytán lassú. A kimozdult kockák, ütődés folytán, a szomszéd köveket is kilazítják. Kicsi és nem teljesen szabályos az alakjuk, tehát kicsi 60 a felfekvésük, ennélfogva a felettük átvonuló terhelést az alapépítménynek csak kis felületével közlik, amiért az alapépítmény egy ponton erősen rongálódik s az úttesten gödrök, zökkenők képződnek. 65 A 2. alatti vízkötésű Mac Ádám burkolást úgy a fagy, mint az esőzés erősen rongálja, valamint már az elterítés és hengerlés alkalmával is előállhat olyan egyenlőtlen elosztás, hogy míg egyes részekben 70 az út kifogástalan, ép állapotban van, addig egyes szakaszokon és foltokban gödrök zökkenők, bevágások keletkeznek. A 3. alatti asphaltos, kátrányos, bitumenes Mac Ádám utaknak ugyancsak a ki- 75 gödrösödés a hátránya. Egyenlőtlen anyagelosztás és hengere l és következtében egyes helyeken ugyanis gyengébb a tömörítés s e helyéken gyors kikopás következik be. Az útból, több helyen, de különösen a ki- 80