102776. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szálaknak és más testeknek rheniumból való előállítására

Megjelent 1931. évi junius hó 15-én. IA0YAB KIRÁLYI ^^^^

SZABADALMI BIRÓSÁ8 SZABADALMI LEÍRÁS 102 7 76. SZÁM. — vn/h. OSZTÁLY. Eljárás szálaknak és más testeknek rheniumból való előállítására. Siemens & Halske A.-G. Bérlin-Siemensstadt. A bejelentés uapja 1930 évi julius hó 15-ike. A találmány oly szálaknak és más testeknek rheniumból való és pedig főleg egészben vagy részben rheniumból álló villamos izzótesteknek előállítására vo-5 natkozik, amelyek villamos izzólámpák, vákuumcsövek, villamos ívlámpák ós hasonlóknál használatosak. A találmány tárgyát képező eljárás, amelynek az a célja, hogy fémrheniumból 10 homogén testeket állíthassunk elő, abból áll, hogy könnyen disszociálható és könynyen elgőzösíthető rheniumvegyületet, pl. rheniumhexakloridot vagy rheniumheptakloridot elgőzösített állapotban forró fe-15 lület fölött vezetünk el. Ekkor a felhevített felületen homogén, fémesen csillogó, fémrheniumból álló réteg képződik. Ha ezt a réteget huzamosabb ideig izzítjuk és rheniumklorid gőzt vezetünk el fölötte, a 20 réteg mind vastagabbá válik. Fémrheniumból álló homogén testeknek nagy jelentősége van sok technikai iparban. A rheniumniak igen magas az olvadási hőfoka. Az olvadási pontja kb. a 25 "wolframéval egyenlő, de valószínűleg még a wolframénál magasabb. A rheniumnak azonban a fémwolframmal szemben az az előnye, hogy vakuumban való hevítése alkalmából kevésbé könnyen porlad el, vagy 80 gőzölög el, mint a wolfram. Ezért a wolframnál jóval magasabb hőfokra hevíthető, anélkül, hogy ebből oly zavarok keletkezzenek, amelyek a wolframnál ismeretesek. Ezért a rhenium oly villamos 35 izzótestek előállítására különösen alkalmas, amelyeknél magas hőfokot kell eiérni; az ily izzótestek előállítására a rheniumot egyedül és más nehezen olvadó fémekkel, főleg wolframmal keverve is hasz-40 nálhatjuk. A wolframizzószálra alkalmazott vékony rehniumbevonat már elegendő arra, hogy a wolframizzószálat lényegesen megjavítsuk. Ilyen, rheniummal bevont wolframszálak sok célra azon oknál fogva is ajánlatosak, mert a tiszta 45 rhenium meglehetősen drága. Hogy oly izzótesteket kapjunk, amelyek főleg rheniumból állanak, a találmány szerint úgy járunk el, hogy egy vékony alapfémből készült szálat, pl. platina- 50 vagy wolframszálat tartányban, villamos áram átvezetésével felhevítünk és egyúttal a rehniumnak a hő által könnyen bontható vegyületének gőzeivel burkoljuk. Ezen gőzökből ekkor fémes rhenium 55 csapódik le az izzó platina- vagy wolframdrótra. Ezt az eljárást mindaddig folytatjuk, míg a kívánt vastagságú rheniumtestre szert tettünk. A hőfoknak, valamint a rheniumtartalmú gőzök hozzávezetésé- 60 nek szabályozása által nagy mértékben egyenletes szálakat nyerhetünk. Ha pl. 0.02 mm. átmérőjű wolframszálat, rheniumvegyületek gőzeit tartalmazó légkörben kezelünk mindaddig, míg átmérője 0.2 65 mm. értéket ért el, akkor a wolframmag a szál egész tömegének már csak 1%-át teszi. Azok a gőzök, amelyekből a rhenium az izzó drótra lecsapódik, például a rhenium klórvegyületeinek keverékéből állhatnak. 70 Főleg a hexa klorid és a heptaklorid jön tekintetbe. A gőzök előállítására ezen vegyületeket üveglombikba tesszük, amely azon tartánnyal, amelyben a drótot izzítjuk, össze van kötve. Ha az üveglombikot 75 elővigyázatosan, gázlánggal vagy más módon, hevítjük, azonnal gőzök képződnek és a tartányba áramolnak, amelyben a % izzódróit van elhelyezve. Az izzódrót hevítése szempontjából 1000—1600 C°-ig 80