102772. lajstromszámú szabadalom • Összecsukható asztal és hozzávaló vasalás

Megjelent 1931. évi junius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jBffignL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 102772. SZÁM. — VlII/d. OSZTÁLY. Összecsukható asztal és hozzávaló vasalás. Nikodemusz Sámuel gépész Rákospalota. A bejelentés napja 1930. évi május hó 31-ike. Ismeretesekké váltak már oly összerak­ható asztalok, melyeknél minden egyes lábat külön-külön lehetett felcsappantani vagy leszerelni, továbbá olyanok is, me-5 lyeknél az asztallapot lehetett csuklóten­gely körül leemelni, illetve az egyik pár lábra, mely a másik lábpárhoz közelít­hető volt, lecsappantani. Mindez asztalok szerkezete célszerűtlen, illetve kezelésük 10 körülményes volt. Ezért a találmány az összecsukható asztalok ama fajtájából in­dul ki, melynél két-két láb, merevítő ha­rántrészek- segélyével, egy-egy összefüggő alakzattá van egyesítve és mindegyik, 15 ekként létesülő lábpár, csuklótengely kö­rül, külön-külön felcsapható az asztallap alá. Az eddigi ily asztaloknál a két láb­pár, lehetőleg tömör alakzattá való össze­csukhátóság céljából, egymással ölelkezik, 20 vagyis az egyik pár a másik közébe csap­ható fel, avagy annak más, többé-kevésbbé célszerűtlen elhelyezése vagy alátámasz­tása van. A találmány célja, hogy egy­mással teljesen egyenlő keresztmetszetű 25 lábak és azonos nyílásközű, egymással pontosan szembenálló lábpárak alkalma­zásával lehessen a két lábpárat az asztal­lap, illetve pontosan egymás alá, hézag­mentesen felcsappantani: Ezt a találmány 80 szerint azzal érjük el, hogy az egyik láb­pár csuklótengelye, az asztallap alatti ke­retben, a másik lábpárhoz képest, annyi­val mélyebben van ágyazva, amekkora a lábak, vastagsága. Ekként a magasabban 85 ágyazott jábpár felcsappantása után, a másik lábpár (noha amazzal, a használati helyzetben, pontosan szemben áll) aka­dálytalanul és szabatosan csappantható alája, amivel az összecsukott asztal cse­kély szerkezeti magassága mellett, az asz- 40 tal részeinek teljes, jó egymásra fekvését érjük el. Ez lehetővé teszi azt, hogy ama térben, melyet össze nem rakott asztal foglal el, aránylag nagyszámú összecsu­kott asztalt helyezhessünk akadálytala- 45 nul és pontosan egymásra. A találmány továbbá oly szerkezeti. megoldásokra, különösen pedig oly sajá­tos vasalásokra vonatkozik, amelyek a felcsáppantandó, illetve leállítandó láb- 50 párak könnyű és biztos vezetését, vala­mint rögzítését, másrészt pedig, a vasal­katrészeknek célszerű összefüggése révén," az egész szerkezetnek előnyös előállítását, illetve összeszerelését, valamint nagy me- 55 revségét és tartósságát teszi lehetővé, amint azt alább közelebbről ismertetjük. A csatolt rajz a találmány szerinti asz­talnak célszerű megoldási példáját tün­teti fel. Az 60 1. ábra az asztal oldalnézete. A 2. ábra részben végnézet és részben füg­gélyes metszet. A 3. ábra a vasalás főrészének vázlata, a felszerelés előtti helyzetben. A 65 4. ábrán az egyik lábtartóvasat és a kitámasztókart' mutatja. Az 5. ábrán a kitámasztókar végének veze­téke a felszerelés előtti állapotban látható. Az (1) asztallap a szokásos, körülfutó 70 (2) keretre fekszik fel, mely a vasból vagy fából készült (3, 4) lábakon áll. Két (3) és két (4) láb egy-egy összefüggő párrá van egyesítve, ipég pedig a felső (5) és alsó (6) merevítő harántléc, valamint a 75 (7) merevítő ós díszlécek segélyével. Az egyik, pl. a (3) lábpár, az alább is­mertetendő (8) fémtengely, mint csukló

Next

/
Oldalképek
Tartalom