102769. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szórható és raktározható nitrófoszfátok előállítására

Megjelent 1931. évi junius hó 224-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102769. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Eljárás szórható és raktározható nitrófoszfátok előállítására. Loiiza Elektrizitátswerke und Chemisclie Fabriken A.-G. Basel. A bejelentés napja 1930. évi október hó 6-ika Németországi elsőbbsége 1929. évi október hó 14-ike. Több ízben megkísérelték már nitrofoszfátokat, vagyis foszforsavas sókat és kalciumnitrátot tartalmazó olyan keverékeknek, mint amelyek pl. foszforitnak 5 salétromsavval való feltárásánál keletkeznek, kálium- vagy ammoniumsók segélyével szórásra alkalmas keveréktrágyává való átalakítását. Az összes erre vonatkozó kísérletek, mint ez a 380.192. 10 sz. német szabadalmi leírásban már megemlíttetett, arra irányultak hogy a bigroszkopos kalciumnitrát alkalmas vegyületekkel, különösen szulfátokkal, úgymint ammónium- vagy kalciumszul-15 fáttal való kettős cserebomlás útján, hatástalanná tétessék, pl. a kalciumnitrátnak gipsszé és a megfelelő kálium-, illetőleg ammoniumszulfáttá való átalakítása által. Tényleg könnyen kimutatható, 20 hogy nemcsak a közönséges vízdús nitrofoszfátok higroszkoposak nagymértékben, hanem azoknak kálium- és ammoniumsókkal való olyan keverékei is, amelyekben a kalciumnitrát lényegben változat-25 lanul van jelen. Sőt kitűnt, hogy a fent említett adalékoknak, pl. a káliumnitrátnak vagy az arnmoniumnitráfnak az olvadási pontot leszállító hatása oly jelentékeny, hogy vízdús nitrofoszfátok, ame-30 lyek szobahőmérsékletnél még szilárd halmazállapotúak, a fenti kálium- vagy ammuniumsók hozzáadása után ugyanazon vagy kissé magasabb hőfokon pépszerű halmazzá, sőt folyékonnyá válnak. 35 Pl. egy nitrofoszfát 4H20-val, amely 35 és 40° közt lágyul, 6% ammoniumnitrát hozzáadása után már 25°-nál teljesen cseppfolyósodik. Ugyanez a nitrofoszfát 5% káliumklorid hozzáadása után 20 és 25 C° között, 7% káliumnitrát adagolása 40 után 25 és 30 C° között válik folyékonnyá. Ezzel szemben azt találtuk, hogy teljesen újszerű, eddig ismeretlen termékekhez, pl. szórható és raktározható nitro- 45 foszfátokhoz jutunk, ha az alkaliák sóit (beleértve az ammoniumsókat is), különösen a kálium- vagy ammoniumsóit oly leltételek mellett egyesítjük kész vagy képződésben lévő nitrofoszfátokkal, hogy 50 a kész végtermékben foglalt kálciumnitrát 4 molekulánál lényegesen kevesebb kristályvizet tartalmazzon. Különösen kedvezőnek bizonyult, ha a végtermékben levő kalciumnitrát 2-től legfeljebb 3 mo- 55 lekula kristályvizet tartalmaz. Oly termékeknél, amelyek ezen eljárás szerint készülnek, többnyire nem mutatkozik a lágyulási hőfok észrevehető csökkenése. Sőt amint azt megállapítottuk, sok eset- 60 ben lényegesen nő, különösen ha kiindulási termékként oly nitrofoszfátot választunk, amelyet foszforitnak 65—75%-os salétromsavval való feltárása útján kaptunk és melynek kalciumnitrátja csak 65 2—3 molekula vizet tartalmaz és azt oly mennyiségű kálium- vagy ammoniumsóval elegyítjük, hogy az átalakulás után a szilárd végtermékben 5 molekula kaleiumnitrátra a felhasznált alkali- vagyis 70 kálium, illetőleg ammoniumsónak legalább 1 molekulája jusson oly feltétellel, hogy a káleiumnitrát főleg dihidrát alakjában legyen. így pl. vízben szegény nitrofoszfátnál, 75 amelynek lágyulási pontja mintegy 50 C°