102763. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az alkoholok, különösen az etil- és metilalkohol elgázosíthatóvá tételére vagy motorhajtóközeggé való alkalmassá tételére

Megjelent 1931. évi junius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI RIRrtSÁft SZABADALMI LEIRAS 102763. SZÁM. — LL/A. OSZTÁLY. Eljárás az alkoholok különösen az etil- és metilalkohol elgázosíthatóvá tételére vagy xnotorhajtóközeggé való alkalmassá téteiére. Avv. Yittorio Gallarati jogtanácsos Milano. A bejelentés napja 1930. évi szeptember hó 20-ika A gépkocsival való szállítás és a lég­hajózás állandó fejlődése az alkoholokra, mint motorhajtóközegre terelik a figyel­met. 5 Mindezideig a forró égövi országok, mint pl. Délafrika és a világháború alatt Németország kivételével, az alkoholok nem nyerték el a fogyasztók tetszését és pedig különösen rossz hatásfokuk és ne-10 héz begyujthatóságuk miatt, ha az anya­gokat magukban akarták használni. Az ecélra leginkább hasznait alkoholok az etil- és a metilalkohol, mindkettő rossz hatásfokkal. 15 Azonban az etilalkohol vagy közönséges alkohol, mindamellett, hogy égéshője csak kétharmada a könnyű olajok égés­hőjének, alkalmas módon elkészítve, nagy­szerű hajtóközeget szolgáltat robbanó-20 vagy gázmotorokhoz, különösen ama tu­lajdonsága folytán is, hogy e motorok­ban növeli a nyomást anélkül, hogy az öngyujtás folytán fellépő hátrányokat elő idézné. 25 E növelt nyomás a motor termodinami­kus hatásfokának növelésére igen előnyös. Míg, pl. petróleum-benzinnek az explo­ziós motorban való használatakor, a nyo­mási fázis elején és végén, a robbanókeve-80 rék két térfogatának viszonya, legfeljebb öt, 47% elméleti hatásfok mellett, addig a térfogati viszony alkohol használata esetén nyolcra emelkedik, mintegy 58%-os hatásfok mellett. 85 Azonkívül megjegyzendő, hogy mivel az a levegőmennyiség, amely egy kg al­kohol elégéséhez szükséges, csekélyebb, mint az, amely egy kg benzin elégéséhez kell és pedig a nitrogén nagy százalékos mennyisége miatt, amely az összetételt íO kifejező képlethez tartozva a termokémiai folyamatban résztvesz, kb. a felével ki­sebb, ebből az következik, hogy a robbanó­keverék egyenlő térfogatánál az alkohol­gőzök és levegő keveréke a dúsabb. 45 Ez a tény természetesen javítja az égési folyamatot és ugyanazon nitrogéntérfogat mellett több alkohol elégésének lehetősé­gét nyújtja, úgy hogy az. alkohol égés­hőjének a benzin égéshőjéhez való különb- 50 sége ellenére is, a motorerő és az alkohol fajlagos ereje gyakorlatilag egyenlő lesz a benzinével. A lóerőnkénti és óránkénti súlyfogyasztásra meg kell jegyezni, hogy a viszony 55 alkoholfogyasztás lóerőnkint benzinfogyasztás lóerőnkint nem áll az égési erővel fordított arány­ban, hanem alatta van a motor nagyobb termodinamikus hatásfoka folytán, ame- 60 lyet éppen azon lehetőséggel érünk el, hogy a levegő- és alkoholgőzkeverék a nyomási viszonyokat emeli. Biztos az, hogy a feltételek javításánál, vagyis aktív elemek, mint pl. új nitrogén- 65 nek és az égéshőt növelő elemeknek, mint pl. hidrogénnek a robbanó keverékbe való bevezetésével, amikor is az elpuffogó ke­verékhez közeledünk, e hatásfoknak aktí­vabbnak és így gazdaságosabbnak is kell 70 lennie. Ez elemek részben már egy előző ta­lálmányban említettek, amely a szénhid­rogének nitroderivátjainak alkalmazására vonatkozott, amelyek lehetőleg az elgázo- 75 sodó anyagok sorához és azokhoz a vegyü­letekhez tartozzanak, amelyek egyenlőtlen

Next

/
Oldalképek
Tartalom