102758. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenolok és aldehidek kondenzációs termékeinek szilárdítására

— 2 — don megfestjük és elkeverjük, hogy azután nyomás és hő hatása alatt vagy közvetlenül formákban lemezekké vagy formadarabokká sajtoljuk vagy rúd-5 vagy csősajtókban még hidegen vagy mérsékelt melegen rudakká vagy csővekké húzzuk, amelyek tisztán melegítés által tovább szilárdíthatok; a rudákról a kihúzás után esetleg nyevs testeket is 10 vághatunk le és az utóbbiakat nyomás és hő hatására gombokká, játékpénzekké és hasonlókká sajtolhatjuk. Az eljárással elért, lényege© műszaki haladás tehát két részből áll: 15 1. A kondenzációs termékeknek a dagásztóberendezésekben váló, lehetőleg csekély savmennyiségek vagy savanyúan ható anyagok által előidézett szilárdulásának rendívüli msegg'yorsításá-20 ban, amelyet az összes részecskék állandóan megújuló érintkezése magyaráz. 2. Ez érintkezés még nagy tömegek esetében is még teljesen szívós, plasztikus állapotba való tökéletes kőkiegyenlítő-25 dést biztosít, tehát minden helyi túlhevitést kikapcsol, úgy hogy bizonyos, élesen felismerhető állapotban az egész massza ragadósságát elveszíti és mindenféle hengeren vagy sajtón, minden nehézség nél-30 kiil a celluloidhoz hasonlóan megmunkálható. Végül a sziiiárdulási folyamat alatt a további víztelenedés tökéletesen egyenletes módon folyik le, úgy hogy az öszszes részecskék egyenlő gyakran jutnak a 85 massza felületére. Ily módon elérjük, hogy egészen kiváló mechanikai és elektromos tulajdonságú termékeket kapunk. Azt találtuk továbbá, hogy bizonyos ma-40 gas forrpontú szereknek adagolása az eljárást nem csak lényegesen megkönynyíti, de a termékeket különféle szempontból javítja. Ily hozagok közül a következőkről állapítottuk meg, hogy Iriilö$5 nősen alkalmasak: több vegyértékű alkoholok pl. glikol, glicerin, szorbit stb., továbbá ezek eszterei, különösen azok, amelyekben egy vagy több hidroxi!csoport szabadon van pl. a propionsav nionoglioe-50 rinésztere, diacet in stb., a s zor bitót eralkohol, a gliikózéteralkohol, végül az etiluretán, acetanilid s más anyagok. A nevezett anyagok hatása valószínűen abban áll, hogy az adagolt csekély sav-55 mennyiségek a szilárdulás közben megközelítőleg tökéletesen elesztereződnek, úgy hogy a végtermékek sem íényóllandóságukat, sem elektromos tulajdonságukat illetőleg, a semleges vagy lúgosán kondenzált fenolgyantákkal szemben hát- 60 rányt nem, mutatnak fel; a hozagok által a feldolgozás a normális, tehát sav hozzáadásával és lassító járulékok nélkül polimerizált termékekkel szemben rend kívül leegyszerűsödik, miután a henger- 65 lésnél és a dagasztásnál a hozagok késleltető hatása következtéiben a hőmérsékletet nem szükséges oly pontosan betartani, mint ahogy e hozagok nélkül kell, hogy a túlgyors polimerizációt és a massza haszr 70 Hallhatatlanná válását megakadályozzuk. Egyéb hozagoknak, pl, az etiluretánnak kedvező hatására még nincs magyarázatunk; általánosságban mégis megállapítható volt, hogy különösen oly szerek 75 mutatnak a fenti irányban kedvező hatást, amelyek egyidejűleg a ienolformáldehid-termék színét világosabbá teszik, azaz áttetsző anyagot szolgáltatnak, míg a, festetlen normális terlmiék a hozagok 80 nélkül átlátszatlan és mész-fehér-szinezetű. Némely esetben különösen kedvezőnek látszik a fentem,lített hozagok keverékének alkalmazása, amint ez a 2. példában történik. 85 Példák: 1. 50 kg fenolt .100 kg 30%-os formáimnál 2 kg. marónátron adagolásával a szokásos módon kondenzálunk, a feles alkálit savval, pl. sósavval letompítjuk és vá- 90 kíuumban annyira víztelenítjük, hogy a massza meleg állapotban a desztilláló üstből még folyékonyan lebocsátható legyen. Ezt követőleg dagasztógépbe töltjük, csekély sav felesleget, pl. 2% fősz- 95 forsavat vagy oxálsavat adunk hozzá és mintegy 5—6 órán keresetül kb. 40—50°-on dagasztjuk, míg a massza egészen viszkózussá és végül plasztikussá válik és ragad ósságát teljesen vagy megközelítőleg 100 elvesztette. Ezután a masszát hengereljük és a hengeren különböző munkaiszakaszokban festjük, ugyanott keverjük és a hengerelt masszát emeletes sajtotokban nyomás és hőhatás mellett lapokká vagy 105 rúdsiajtókban rudakká sajtoljuk, mely utóbbiakat melegítés alkalmazásával tovább szilárdítjuk. Vagy a kihűlt, dagasztott masszát porrá zúzzuk, megőröljük és a porból különféle sajtolt testeket alaki- 110 hmk. 2. Az 1. példa első mondata értelmében a desztilláló üstből folyósán lebocsájtott fenol-formaldehid massza minden kg-jához, (100 cm3

acetonban. oldott) G0 em3

115 glicerint adagolunk ós amint az 1. példában, 2% (=• 10 g) foszforsavat dagasztunk