102757. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázok vagy folyékony közegek mérésére

merőleges és melyet a (7) henger hajt. E forgástengely számlálómüvet működtethet. A találmány szerkezeti vonatkozásban sokféleképpen valósítható meg. A szerKe-5 zeti kivitelnél különösen arra kell figye­lemmel lenni, hogy a mérőberendezésnek holtpontja egyetlen helyzetben se legyen, azaz, hogy sohase következzék be az az eset, hogy a berendezésbe hatolt közeg a to szorítóhengert maga előtt tovagördíteni ne bírja. Ez az eset akkor állhatna elő, ha a szorítóhenger éppen a bebocsátó­nyílás fölött áll meg, úgy hogy a gáz, amely ott beáramlani igyekezett, a hen-15 gerre tolóerőt gyakorolni nem tud, ami által az indítóok, amely azt e helyzetből kimozdítaná, hiányzik. A berendezésnek a 3. és 4. ábrán függő­leges metszetben és felülnézetben ábrázolt .20 foganatosítási alakjánál minden holtponti helyzetet azzal hárítunk el, hogy két kon­centrikus (9) és (10) tömlőt alkalmazunk, amelyeknek be- ós kibocsátó nyílásai köl­csönösen eltoltak és amelyek mindegyike 25 egy-egy (11), illetve (12) szorítóhengerrel működik együtt. A (9) tömlő (14) bebo­esátónyílása itt a (10) tömlő (13) bebocsá­tó nyílásával átmérőirányban szemben ick szik. Mindkét bebocsátó nyílást ugy.au-30 arra a (15) gázhebocsátó csatornára kap­csoljuk. A (11, 12) szorítóhengerek (16, 17) tengelyei a függőleges központos (18) ten­gelyhez, amelyet a (11) és (12) heng g r elv forgó mozgása forgat és amely a (20) bura 3í> (19) toldalékában lévő (rajzban nem áb­rázolt) számlálóművet hajt, csuklósan erő­sítettek. A tömlők kibocsátó nyílásain ki­nyomott gáz mindenekelőtt a (20) burát tölti meg és a (21) kibocsátó csőtoldaton 40 át a fogyasztóvezetékbe áramlik. A be- és kibocsátó nyílások megfelelő elrendezése mellett vagy ha az egyik tömlő bebocsátó nyílása nem pontosan a másikéval át­mérőirányban szemben fekszik, a holt-45 ponthelyzeteket elkerülhetjük. Némely esetben az is lehetséges, hogjr a (20) burá­ban vákuumot létesítünk, am.iáltal a szo­rítóhenger előtti és utáni nyomásesés és ezzel együtt a hajtó nyomaték is meg-50 növekszik. Az 5—8. ábrák vázlatosan a gáztömlők­nek oly más elrendezéseit szemléltetik, amelyekkel holtponthelyzeteket még egy­szerűbben háríthatunk el. A tömlőket itt 55 egyszerű vastag vonalak ábrázolják. Az 5. ábra szerinti foganatosítási alak­nál a két (32) és (33) tömlő ismét koncen­trikusan egy síkban van. A tömlők azon­ban nem önmagukban zártak, hanem mindegyiknek két vége van. Az egyik vé- 6( gektn a (24) és (25) bebocsátó nyílások, a másikon a (26) és (27) kibocsátó nyílások vannak. A (28) és (29) szorítóhengerek egymással átmérőirányban szemben fek­szenek, úgy hogy ha a (28) szorítóhenger 6E a (32; tömlő (24) bebocsátó nyílásának Ha­táskörében fekszik, a (33) tömlő (29) szo­rítóhengere a tömlő (25) bebocsátó nyílá­sától még nagyon távol van, aminek foly­tán tehát a szorítóhengerrendszer minden 70 helyzetben hajtást nyer. A 6. ábra szerinti foganatosítási alaknál két (30) és (31) tömlődarabot, melyek mindegyike félköralakú, zárt körré állí­tunk össze, ahol is mindegyik tömlődarab 75 végén egy-egy be-, illetőleg kibocsátó­nyílás van. E két tömlőből álló tömlő­rendszerrel a (32, 33) és (34) szorítóhen­gerből álló szorítóhengerrendszer működik együtt, melynek hengerei egymáshoz ké- 80 pest oly eltolt helyzetűek, hogy nincs egyetlen olyan hely sem, amelyen egy és ugyanazon tömlődarabnak be- és kibocsátó nyílása egymással közvetlenül és szaba­don közlekednék. A 7. ábra oly foganato- 85 sítási alakot szemléltet, melynél a tömlő­rendszer körben elrendezett három egyes darabból áll, melyekkel szorítóhenger­rendszer működik együtt. Itt sincs egyet­len olyan hely sem, amelynél egy és 90 ugyanazon tömlő be- és kibocsátó nyílása egymással közvetlenül és szabadon közle­kednék. Ha egyes tömlődarabokat egy körre állítunk össze, amint ezt a 6. és 7. ábrák 95 mutatják, a nyomóhengerrendszernek egy hengerrel többet kell tartalmaznia, mint amekkora a tömlők száma, hogy az egyes tcmlődaiabok be- és kilépő nyílásai egy­mással szabadon ne közlekedhessenek. 100 A 8. ábra szerinti foganatosítási alaknál két egy síkban fekvő tömlő van, amelyek egyenkint nem zártak és melyek végei egymáson kissé túlnyúlnak, úgy hogy mindegyik tömlő kígyócsőhöz hasonló. A 105 nyomóhengerek egymással átellenben fek­szenek és e foganatosítási alaknál is, a fent már több ízben említett összes követ­kezménynek eleget tettünk. A 9. ábra szerinti foganatosítási alak- 110 nál, amely a mérőberendezés lényeges ré­szeit tengelyirányú metszetben és kereszt­metszetben szemlélteti, a (35) és (36) töm­lők a hengeralakú (37) dob kerületén pár­huzamos körök alakjában elrendezettek 115 és egy három (38, 29, 40) hengerből álló nyomóhengerrendszerrel működnek együtt. A (35) és (36) tömlők félköralakúak, úgy

Next

/
Oldalképek
Tartalom