102757. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázok vagy folyékony közegek mérésére
Megjelent 1931. évi .ju nius hó 1-én . magyai: kírályi ^||jj|||| SZABADALMI BlRrtsA ö SZABADALMI LÉTRÁS ÍO2757. SZÁM. — VH/F. OSZTÁLY. Berendezés gázok vagy folyékony közegek térfogatos mérésére. Siccaiiieter A.-G. cég Luxemburg, mint Haus Brandl mérnök wieni lakos jogutódja. A bejelentés napja 1930. évi augusztus hó 1-je. Ausztriai elsőbbsége 1929. évi augusztus hó 7-ike. A találmány szerinti, gázalakú vagy folyékony közegek volumetrikus mérésére való berendezésnek mérőtiartálya egy vagy több köralakú vagy más görbe alakú 5 hajlékony, rugalmatlan anyagból álló tömlő. E tömlők mindegyikének egy-egy a közeg számára való be- és kibocsátónyílása van, amelyekkel a tömlők mentén könnyen viszonylagosan eltolható szorító-10 szervek kapcsolódnak, melyeket a beáramló közeg által gyakorolt nyomás a bebocsátónyílástól a kilépő felé mozgat. E viszonylagos mozgás, melynél minden egyes tömlő bebocsátónyílását a kibocsá-15 tónyílásától szorító szerv vagy önmagában zárt tömlőknél külön válaszfal választ el, számlálóművet működtet. A találmány értelmében végzett volumetrikus mérés lényegét az 1. és 2. ábrák 20 segítségével ismertetjük, amelyek az önmagában zárt tömlőnek egy részét két hosszmetszetben szemléltetik, ahol is a hengerré kiképezett szorítószerv többféle helyzetet foglal el. Az (1) tömlő a szilárd 25 (2) alzaton nyugszik, amelyet egyik helyén a (4) csatornából beáramló közeg, pl. világítógáz részére való bebocsátónyílás szakít meg. Az (1) tömlőnek e helyen szintén bebocsátónyílása van. Az (1) tömlőnek 30 valamely helyén az (5) kibocsátónyílás és a (3) bebocsátónyílás és (5) kibocsátónyílás között, az önmagában zárt, pl. köralakban kiképezett tömlő belsejében a (6) válaszfal van. A tömlőn, mely nagyon 85 utánaengedő, de rugalmatlan anyagból áll, a (7) henger nyugszik, mely vagy önsúlya vagy pedig külön megterhelés, adott esetben röpítőerő révén a tömlőt egyik helyén teljesen összeszorítja, úgy hogy az összenyomás helyén a közeg a szorítószerv 40 egyik oldaláról a másikra nem juthat. Ha a közeg, tehát pl. a gáz az 1. ábrán szemléltetett helyzetben a (4) csatornából az (1) tömlőbe hatol, a (6) válaszfal és (7) szorítóhenger közötti teret megtölti és 45 erre végül oly nyomást gyakorol, amely a (7) hengert arra készteti, hogy a (8) nyíl irányában az (1) tömlő mentén haladjon, miközben tehát az összenyomás helye továbbhalad és a mögötte lévő gáz térfogata 50 megnövekszik. A gáz, mely egy korábbi mérési periódusból kifolyólag a tömlőnek abban a részében van, mely a (7) henger előtt fekszik, azáltal, hogy a tömlőnek e része a (7) henger folytatólagos mozgása 55 következtében mindinkább kisebbedik, az (5) kibocsátónyíláson át kiszorul. A 2. ábra a (7) hengernek azt a helyzetét szemlélteti, melynél az az (5) kibocsátónyíláshoz egész közel ért. Ha a (7) henger a (6) 60 választófalhoz ért, mögötte az egész tömlő a beáramló gázzal megtelt és a (6) válaszfal lenyomása folytán a gázkiömlés egy pillanatig megszűnik. E pillanatban az egész tömlő gázzal van töltve. Mivel a 65 tömlőnek meghatározott térfogata van és e teljes töltés a (7) henger minden egyes körforgása alatt a tömlő egész hossza mentén egyszer bekövetkezik, csak a (7) henger körforgásait kell számlálnunk ah- 70 hoz, hogy a berendezésen átáramló gáz térfogatát mérjük. Amint a (7) henger a (3) bebocsátónyíláson túlhaladt, a gázbeáramlás mögötte ismét megkezdődik és az egész játék megismétlődik. 75 Ha a tömlő köralakú, a (7) henger tengelye forgástengellyel kapcsolható össze, mely a kör középpontjában annak síkjára
