102755. lajstromszámú szabadalom • Védőkészülék gépjárművek kerékabroncsaihoz

Megjelent 1931. évi .junius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102155. SZÁM. — XX/c. OSZTÁLY. Védőkészülék gépjárművek kerékabroncsaihoz. Reitter Lajos gépkocsivezető Dimapentele. A bejelentés napja 1929. évi augusztus hó 23-ika. A gépkocsik kerékabroncsait leginkább az utakon, országutakon heverő vasszögek veszélyeztetik. E vasszegek fekvő helyzetben nem annyira veszélyesek, mint álló 5 helyzetben. A tapasztalat már most azt mutatta, hogy e szögeket rendesen a mellső kerekek billentik álló helyzetbe, mely szögek azután a hátsó kerekek gummiabroncsait lyukasztják ki. Ennek tudható be az 10 a körülmény, hogy sokkal több hátsó kerékabroncs pusztul el, mint mellső. A találmány szerinti berendezés megszünteti e veszélyt, amennyiben a mellső kerék által álló helyzetbe billentett szögeket ismét 15 fekvő helyzetbe dönti és elsöpri azokat a hátsó kerék útjából. A rajz példaképen a találmány egy foganatosítási alakját tünteti fel. Az 1. ábra a találmány szerinti készülékkel 20 felszerelt gépkocsi felülnézetét mutatja. A 2. ábra a védőkészülék egyik felének felülnézete. A 3. ábra pedig oldalnézete. A gépkocsi (1) hajtőtengelyére, ill. az azt 25 körülvevő, a rajzon fel nem tüntetett hüvelyre a pántvasból készült (2) kengyel van erősítve, melynek szárain a (3) hosszhasítékok vannak (3. ábra). A kocsi (4) felhágójára vagy a kocsi más alkalmas he-30 lyére az (5) csavarok vannak erősílve, melyek csapágyakként szereplő (6) gyűrűkben végződnek. E (6) gyűrűkben a (7) 'tartóvas van csuklósan ágyazva, melynek (8) vége a (2) kengyel száraiban kiképe-35 zett (3) hasítékba nyúlik. A (7) tartóvas másik végén a (9) pántvas függ, mely a háromszögletes (10) keretben végződik, amely keret egyik csúcsa a menetirány felé irányúi. A keret ama két oldalára, melyek a menetirányban fekvő csúcsot al- bókolják, gummiból, vászonbetétes gummiból, bőrből vagy más efféle anyagból álló, egy darabból készült (11) terelőlap van erősítve, mely a menetirány felé irányúló éket alkot. A (10) keret hátsó harmadik 45 oldalára ugyancsak a fent felsorolt anyaitok valamelyikéből készült (12) lap van erősítve, mely valamivel hosszabb a (11) terelőlapnál. Ugyancsak a (4) felhágóra van a (13) ütköző erősítve, mely a hátsó 50 (14) kerék és a (10) keret közé nyúlik. A (10) keretet oly magasan helyezzük el a (14) kerék előtt, hogy a (11) terelőlap csak megterhelt kocsi esetén érinti a földet, mikor is a (12) lap, mely valamivel hosz- 55 szabb a (11) lapnál, bizonyos szélességben behajlik és e darabon súrolja a földet. A (11) terelőlap, ékalakjánál fogva, kétoldalt eltereli az úton heverő és a •mellső kerék által esetleg a hátsó kerék 60 abroncsát veszélyeztető helyzetbe billentett szögeket. A valamely oknál fogva pl. a kocsi zökkenése folytán a (11) terelőlap által el nem terelt szögeket a főidet súroló (12) lap ismét fekvő helyzetbe hozza és 65 esetleg el is sepri a hátsó kerék elől. A kocsiszekrény rugózása folytán a (7) tartóvas a (2) kengyel szárában kiképezett (3) hasítékben ágyazott (8) vége körül lenghet, úgy hogy ily módon a készülék a talaj 70 egyenetlenségei szerint önműködően beállhat, miáltal törések elkerülletnek, ha pl. a kocsi nagyon mélyen zökken. Ez utóbbi esetben jut szerephez a (13) ütközővas is, mely megakadályozza, hogy a (9) pántvas 75 felfüggesztési pontja körül elhajló keret a