102754. lajstromszámú szabadalom • Eljárás len- és pamutpótanyagok előállítására
Megjelent 1931. évi .junius hó 1-é n. 'í AGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102754:. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás len- és pamutpótanyagok előállítására. Munktell Ernst Olof gyáros Stockholm. A bejelentés napja 1930. évi január hó 2-ika. A találmány eljárásra vonatkozik lenes pamutpótanyag előállítására, mely különféle textiláru, pl. törülköző, pelenka, zsebkendő, asztalterítő, asztalkendő, lepedő, 5 függöny előállítására alkalmas. Az új pótanyag részben vagy egészben kreppelt vagy nem kreppelt cellulóza-vattából vagy yoshinopapirosból vagy mindkettőből áll. A kész termékben a cellulóza-vatta rétegek 10 alakjában van, mely rétegek egy vagy több rakatból állnak; a termék további rétegei vagy rakatai más anyagból, pl. lágy és szilárd, kreppelt vagy nem kreppelt papirosból, vagy a cellulóza-vattához hasonló pa-15 pirosból, vagy cellulóza-vattából és a fent említett anyagokból lehetnek, melyek egészben vagy részben jó szívóképességűek, kellő szilárdságúak és lágyak. A találmány szerinti termék előállításá-20 nál a következőképpen járunk el. Egy vagy több, egymás fölé rétegezett cellulóza-vattaréteget vagy -rakatot, esetleg más lágy anyagnak, pl. lágy és szilárd papirosnak vagy cellulóza-vattához hasonló 25 papirosnak egy vagy több rétegével nedve, sítő készüléken átvezetünk. A rétegeket, ebben, permetezéssel, bevonással, vagy valamely oldatnak, pl. fémhengerek útján való rásajtolásával vagy valamely folya-80 dékba való bemártással impregnáljuk, miáltal a nyers anyag szilárdabb és ellentállóbb lesz. Az impregnálás célszerűen oly készülékek segélyével történik, melyek az anyagot 85 finoman, pl. fátyol alakjában osztják szét, ami fecskendőkkel, permetezőkészülékekkel történik. Ezt követőleg az anyagot hengerek között vezetjük át, melyek az egyes rétegeket összesajtolják. A hengerek érde-40 sek vagy rovátkáltak lehetnek, hogy a vattarétegekbe mintákat sajtoljanak. Ezt követőleg sima sajtót is alkalmazhatunk, a mintázatnak tetszőleges módon való elenyésztésére. A felületet a mintázat befolyásolása nélkül vasalhatjuk is, 45 Az egyes réteg vagy rakat egy- vagy két« oldalasan, csupán felületileg vagy egész vastagságában impregnálható, azután sajtolható és rovátkolható. v Az impregnálás a cellulóza-vattaszalag 50 képzése után történik, ellentétben az enyvczéstől, amely a szalagképzés előtt foszlatókban történik. Az impregnálandó réteg egész tömegében enyvezetlen, vagy enyvezett, vagy pedig részben enyvezett, részben 55 enyvezetlen cellulóz-vattarétegekiből lehet összetéve. Az enyvezetlen cellulóz-vatta nedvszívó képessége nagyobb a foszlatókban enyvezettnél; ez utóbbi tehát jobban ellentáll a későbbi impregnálásnak, mint az 60 enyvezett cellulóza-vatta. A rovátkálás a rétegek összesajtolása után is foganatosítható; emellett az anyag mintákat rányomó sajtón is átvonulhat, hogy megfelelő külsejű legyen, ezt követő- 65 leg pedig rendes sajtón; végül az anyagot a kívánt célnak megfelelő darabokra vágjuk. Az impregnált anyag, sajtolása előtt vagy után, a papíriparban szokásos szárítóhen- 70 gerek körül futnak, vagy pedig sajtolás előtt és után vezethető a szárítóhengerek körül. Az impregnálógép célszerűen a következő részekből áll: 75 A vattatekercseket lefejtő, fecskendős vagy hengeres nedvesítő szerkezetből és az anyagot vagy szalagot a szárítóhengerekhez vezető szárítónemezekből. A szárítóhengereket, melyeknek száma több is lehet, 80
