102743. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ércek és ásványi anyagok feldolgozására
Megjelent 1931. évi .junius hó 1-é n. sí agyai: királyi szalíadaui I!IR(>ság SZABADALMI LEÍRÁS 102 743. SZÁM. — Xll/d. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés ércek és ásványi anyagok feldolgozására. Ek elund Sven Károly Gunnar mérnök Guldsmedshyttan (Svédország). A bejelentés napja 1930. évi október hó 22-ike. A találmány ásványoknak hevítés és redukálás céljából, csatornakemencében gázzal való kezelésére vonatkozik. Ásványok alatt a jelen esetben például vas-, 5 réz-, cinkérceket és más fémek érceit értjük, de bauxitot és mészkövet stb. is. Miután a vízszintes vagy kevéssé lejtős csatornakemencék e tekintetben bizonyos előnyöket nyújtanak, ily kemencét hasz-10 nálunk. Ily kemencében az anyagot csak kis függőleges nyomás éri, úgy hogy magas hőmérsékleten nem tapad és nem porlik. A gázok jó kihasználása céljából, szükséges, hogy az anyagot a kemence 15 egész keresztmetszetében egyenletesen osszuk el és a gázokat ne az adag feletti üres térben vezessük. Az anyagnak tehát a rendelkezésre álló kemenceteret tökéletesen ki kell töltenie és az ásványt előnyö-20 sen darabos alakban kell alkalmazni, hogy azt a gáz jól átjárja E tekintetben tehát a fekvő csatornakemence hatása a függőleges aknáéhoz lesz hasonló. A csatornakemencében az anyag laza belső ala-25 pon fekszik fel, amelyen az anyag a kemence hosszirányában szállítható. Célszerűen ez alap vaslapokból áll, amelyek a kemence hosszirányában egymás mögött a kemence .széltében pedig kettesével-80 hármasával egymás mellett fekszenek. A tolóerő tehát, amely az anyagot a kemencén keresztül viszi, ez alapra vagy fenékre hat. Miután az anyag mindig a kemence tetejének vagy boltozatának 35 belső falával kell, hogy érintkezésben álljon, itt bizonyos súrlódás lép fel, miáltal a fal mellett levő anyag kissé visszamarad és kisebb gyorsasággal halad előre. Ez azonban magával hozza, hogy az anyag az előrehaladás közben kissé besülyedni 40 törekszik, ezáltal a fal és anyag között szabad tér képződik. Hogy ezt megakadá- , lyozzuk, a kemenceboltozatot a kemence hosszirányában kissé sülyeszteni kell, ami legjobban fokozatosan történik. A ke- 45 mencekeresztmetszet tehát a kemence kilépő oldalán valamivel kisebb. Hogy azonban a kemencének említett szűkülésével a szándékolt hatás elérhető legyen, szükségessé válik a kemencének 50' oly kiképzése, hogy a súrlódási viszonyok úgy alakuljanak, hogy részint az anyagnak a kemencén keresztül való sima mozgása, részint a szabad kemencetérnek tökéletes kitöltése fenntartassák. Beható 55 kísérletek alapján megállapítottuk, hogy ez csak bizonyos körülmények között lehetséges. Azt találtuk ugyanis, hogy az anyag által közvetlenül ért, azaz a lapok által nem fedett falfelületet az anyag 60 csúszási (lejtési) szögével bizonyos vonatkozásba kell hozni, ha a kemencének az anyaggal való szándékolt kitöltését meg akarjuk tartani. Ez a kemence legszűkebb keresztmetszetében, díZEZ <£L kilépő végen 65 szükséges. Ha a csúszás szögét (v)-vel jelöljük, akkor az empirikus úton kapott összefüggés úgy hangzik, hogy a kemence legszűkebb keresztmetszetében az anyagnak a szilárd kemencefallal a kerület oly 70 hosszán kell érintkeznie, mely nagyobb, mint a kemencecsatornának a keresztmetszetben vett legnagyobb szélessége, de viszont kisebb, mint e szélességnek (cos
