102731. lajstromszámú szabadalom • Kézi vonalozókészülék

Megjelent 1931. évi junius hó 102-én. HA6YAR KIRÁLYI X^H® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102131. SZÁM. — IXa/b. OSZTÁLY. Kézi vonalozókészülék. Fekete Sándor közs. tisztviselő Gyoma. A bejelentés napja 1930. évi március hó 24-ike. A találmány oly kézi vonalozókészülék, mellyel egyszerre több párhuzamos vona­lat tudunk húzni, melyek egymástól egyenlő távolságban feküsznek és melyek-5 nek egymásközti távolsága tetszésszerint beállítható. A vonalozókészüléket főleg irodákban, íveknek gyors rovatolására, lehet előnyösen használni, használható azonban, pl. iskolákban a tábla voinalozá-10 sára vagy, pl. kottalapok vonatozására is. Előnye, hogy a vonalozást tollal, ceruzá­val vagy esetleg acélheggyel is végezhet­jük; uitóbbit oly esetben alkalmazzuk, mi­dőn indigópapír alátét segélyével egy-15 szerre több másolatot készítünk. A találmány, a csatolt rajzon, példa­képen felvett, kiviteli alakjában van fel­tüntetve és pedig az 1. ábra a készülék alulnézete, a 20 2. ábra a készülék oldalnézete, a 3. ábra a készülék fedőlemezének belső nézete, a 4. ábra a készülék fenéklemezének belső nézete, az 25 5. ábra pedig a készülék keresztmet­szete. A célszerűen fémből készült, lapos (a) tokban, mely (v) nyéllel van ellátva, kö­zépen, a (b) tengely van ágyazva, mely-30 nek a tokból kinyúló végére (c) forgatófej van erősítve. A i(b) tengelyre, egymás mellett, több különböző átmérőjű (d, e, f) fogaskerék van ékelve. A tok belsejében (g, h, i) fogaslécek vannak, melyeknek 35 fogai a Cd, e, f) kerekek fogaiba kapasz­kodnak. A (,g, h, i) fogaslécek egymás fölött fekszenek, egymáson a tok hossz­irányában elcsúsztathatók és úgy vannak a (j, k, 1) vezetékek közé helyezve, hogy 40 az (i) léc az (f) fogaskerékkel, a (h) léc az (e) fogaskerékkel, a (g) léc pedig a (d) fogaskerékkel kapcsolódik. Mindegyik fogasléeből kettő van, melyek a fogas­kereket fcótoldalról fogják közre. Mind­egyik fogaslécnek, egy-egy i(m, n, o) csap- 45 nyúlványa van, melyek a lécpárok ellen­tétes végén vannak. A tok fenéklapján, a két hosszszél mentén, a középtől jobbra­balra, egy-egy (p) vezetőhasítók van, me­lyeken az i(m, n, o) csapnyúlványok buj- 50 nak keresztül és mozgás közben vezetőd­nek. A csapnyúlványoknak a tokból ki­nyúló végére egymással párhuzamos (r) vonsalzószárak vannak erősítve, melyek­nek acélból készült (s) hegye van. Az (r) 55 szárak végére, levehető módon, ceruzát vagy tollat is lehet erősíteni. Az (a) tok külső oldalán (t) beosztás van megerősítve vagy a tokba vésve. A (v) nyél lehet üre­ges és tollak, ceruzák vagy egyéb íróesz- 60 közök lehetnek benne elhelyezve. Ha a (c) fejet elforgatjuk, a (b) tengely és a ráékelt (d, e, f) fogaskerekek elfor­dulnak és a fogaikba kapaszkodó Cg, h, i) fogasléceket vezetékeikben elcsúsztatják. 65 A fogaslécekkel együtt, önmagukkal pár­huzamosan, az (r) vonalozószárak is el­mozdulnak. A (d, e, i) fogaskerekek át­mérője, illetve fogszáma úgy van meg­választva, hogy ha a (b) tengelyt bizo- 70 nyos szögfordulattal elforgatjuk, a ten­gelyhez legközelebb eső (r) vonalozószár 1, a következő 3, a rákövetkező 5, stb. tá­volságrésszel távolodik el a (b) tengely­től, úgy hogy a vonalozószárak egymás- 75 közti távolsága ugyanaz marad. Az egy­másközti távolságot a (t) beosztáson be­állíthatjuk. Ilymódon egymástól tetszésszerinti tá­volságban levő, párhuzamos vonalat tu- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom