102726. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tőzegnek és foszszil tüzelőanyagoknak szárítására

— 2 — Az 1. és 2. ábra szerinti berendezésnél iából vagy más anyagból egy pl. 1 m magasságú (a) köpenyt állítunk fel és az így létesített térnek középrészében (c) 5 elvezető csövet helyezünk el, amely az (í). lábakon nyugszik, úgy hogy a cső alul nyitva áll. A gépiesen felaprózott tőzeget psychro- és thermophil-mikroorganizmusokkal beoltjuk és az (a) kö-10 penyen belül az elvezető cső körül mintegy 150 mm magasságban rétegezziik. Ha ez a réteg elegendő tartóképességűre száradt, négyszögletes darabokra vágjuk széjjel, úgy hogy hasítékszerű és (b) sza-15 bad végződésekkel bíró (e) közterek jönnek létre. Ezen rétegre felhordott második réteget hasonló módon szárítunk és vágunk széjjel és így járunk el mindaddig, míg pl. négy réteget nem kapunk. 20 Az (a) fal által körülzárt, még szabad teret erre beoltott tőzeggel töltjük meg. Ha ez a négy réteg elegendő tartóképességűre száradt, az (a) köpenyt felemeljük és a fentiekben ismertetett eljárás 25 szerint nyert tömbre ráállítjuk, tőzeggel teljesen megtöltjük, megszáradása után a köpenyt újból felemeljük és újból megtöltjük. Az ismertetett műveletet mindaddig folytatjuk, míg a kívánt magas-30 ságú tőzegtömb létre nem jön. Azután az (a) köpenyt levesszük és a tömbre egy (d) tetőt helyezünk. A (c) elvezetőcsőnek kürtőszerű működése a tömbön át levegőszívást eredmé-35 nyez, úgy hogy a (b, e, f, e) úton levegő lép be, amit az erjedés folytán bekövetkező hőfejlődés különösen elősegít. A levegő a tőzegből nedvességet von el és minthogy a tőzeg a száradásnál össze-40 húzódik, az (e) hasítékok mindinkább megnövekednek és a fölöttük levő tőzegtömegben is hasadásokat hoznak létre, úgy hogy ez a tőzegtömeg fokozatosan felfelé négyszögletes részekre szakad, i5 aminek következtében azután a további levegőátöblítés és szárítás céljaira mindinkább hozzáférhetőbbé válik. Hogy a léghuzam keletkezését és az erjedés folyamán előálló hőfejlődést meg-50 gyorsítsuk, különösen a hűvös évszakokban a tőzegtömb egyes helyeinél való átmeneti melegítés és meleg levegőnek vagy gáznak bevezetése által kedvező kezdeti körülményeket létesíthetünk. 55 Az alkalmas hőmérséklet és nedvességállapot elérése után a (h) tolattyú segélyével a huzatot annyira fojtjuk, hogy túlságosan erős léghuzat fennmaradását elkerüljük, minthogy az az erjedésre hátrányos túlnagy beszáradással és meleg- 6C elvezetéssel járna. Ha a huzatot fojtjuk, akkor az, erjedési meleg a tőzegtömegben felgyülemlik, míg csak a hőmérsékletnek egy bizonyos csökkenése nem mutatja, hogy a mikroorganizmusok már elhaltak. 65 Erre a huzat útját megint teljesen szabaddá tesszük, amikor is a huzat a felhalmozott melegmennyiségek folytán oly erős, hogy a tőzegtömeg tökéletes száradása bekövetkezik. 70 A 3. és 4. ábra szerinti berendezésnél az (a) köpenyfal porusos vagy szemcsés anyagból vagy ezek keverékéből készített helytálló fal gyanánt van kiképezve és az alsó (g) nyílásokkal van ellátva. Az 75 alsó széjjelvágott tőzegrétegekre itt az (1) csöveket helyezzük fel, amelyek ugyancsak levegőnek a szárítandó anyaghoz való hozzávezetését teszik lehetővé. A tőzegtömeg előkészítése, beoltása és 80 behordása itt is ugyanúgy megy végbe, mint a már ismertetett berendezésnél. H cl- cl tömböt már magasra építettük fel, úgy azt bádoggal, fával vagy más anyaggal az (1) csövek részére szolgáló nyílá- 85 sok fennhagyásával letakarjuk. Ha a meginduló száradás folytán a nedvességtartalom az erjedéshez szükséges nedvességtartalom mértékéig lecsökkent, az (!) csöveket eltávolítjuk, nyílá- 90 saikat a tetőben lezárjuk és az egész felső (k) tetőfelületet dara- vagy porszénnel, fűrészporral, homokkal vagy hasonló anyaggal beborítjuk. Ily módon egy lényegileg légzáró tetőt nyerünk, 95 amely a, tőzegtömeg összehúzódását a légelzáró tulajdonság elvesztése nélkül követheti. Ha most a (h) tolattyút a záróhelyzetbe hozzuk és az esetleg alkalmazott alsó (g) nyílásokat is elzárjuk, az io< erjedés bekövetkezik. Az (i) leszívó vezeték az erjedés nyomán keletkező nedves gőzöket és gázokat kivezeti. Az erjedés befejeztével a teljes huzatot ismét helyreállítjuk és a tömeget végig hagyjuk szá- io; radni. A léghuzamnak és az erjedési melegnek kihasználása által ily módon valamely külön hőforrás körülményességeit és költségeit megtakaríthatjuk és az idő- m járástól teljesen független szárítást létesíthetünk. Az erjedési meleg emellett — ha csak az erjedést még a hideg időjárás beállta előtt indítjuk meg — a nedves tőzegtömegnek hátrányos megfagyá- 11; sát meggátolja.