102693. lajstromszámú szabadalom • Ércpénz- és éremtartó
Megjelent 1931. évi . jii nins hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103693. SZÁM. VII/C. OSZTÁLY. Ércpénz- és éremtartó. Rosenfeld Jakab ny. biztosítási tisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1930. évi jnlius hó 9-ike. Mint ismeretes, az ércpénzeket régóta és jelenleg is tekercsalakúan papirosba csomagolják. Ez meglehetősen lassú eljárás még a gyakorlattal bírónak is, kü-5 lönösen manapság, midőn a racionalizálás a jelszó és minden téren az a cél, hogy időt takarítsunk meg, a munka legalább is olyan, vagy még jobban való elvégzése mellett. 3 A találmány azt a célt szolgálja, hogy a papírba tekercselés babráló munkája elkerülhető legyen és emellett más előnyökkel is bír, mint pl. az állandóan használható, a tartalom egyszerű rátekiná tés után látható, a pénz vagy érem menynyisége a találmányon lévő lépték (skála) alapján leolvasható. A jelen találmány egy példaképpeni kiviteli alakja a mellékelt rajzon látható 3 és az egy szabályos körű, az ércpénz vagy érem átmérőjénél kissé (néhány mm-rel) nagyobb átmérővel bíró hengeralakú csőből (1. ábra) és egy fedőből (2. ábra) áll. A cső oldalfala nem zárul j teljesen köröskörül, hanem egy hézaggal vagy nyílással (a—b—c—d) bír, mely 1 cm-es vagy ennél keskenyebb vagy szélesebb is lehet. A cső oldalfalának ezen nyílásánál lévő egyik (b—d) vagy másik 3 (a—c), esetleg két szélén lépték (skála) van feltüntetve az illető ércpénz vagy érem vastagságának megfelelően és egyszeri rátekintéssel azonnal kényelmesen látható, hogy az ércpénz- és éremtartó-3 ban valóban az van-e benn, aminek lenni kell és a lépték mutatja, hogy hány darab van benne. E találmány mindenütt, de különösen bankokban nagyon célszerű, mert az eddigi rendszer szerint tekercsekben elhelyezett pénzt csak úgy 40 lehet ellenőrizni, ha minden egyes tekercset kibontanak, amelyet azután újra kell csomagolni, ami sok munkával és időveszteséggel jár. Ez a jelen találmánynál teljesen elkerülhető. A csőhöz tartozó 45 fedél (2. ábra) felülről a csőre teendő, miáltal az be van fedve és a tartalom nem eshetik ki. A találmány anélkül, hogy lényegében változást szenvedne, természetesen készíthető különféle magasságú 50 csővel több vagy kevesebb ércpénz vagy érem számára, ezek vastagságának megfelelő léptékkel és ezek átmérőjének megfelelő átmérővel. A lépték alkalmazható úgy is, hogy az ne teljesen a cső felső 55 széléig (a—b), hanem csak addig terjedjen, ameddig a fedőnek alsó széle ér, ha a fedél a csövön van, úgy hogy a pénz vagy érem mennyisége a fedél levétele nélkül is a léptékről azonnal megállapít- 60 ható legyen. Ez esetben a pénz vagy éremoszlop felett a esőben egy kis űr marad, ami azonban semmi hátrányos jelentőséggel sem bír. Szabadalmi igény: 65 Ércpénz- és éremtartó, amelyet egy, az oldalfelületen nem teljesen köröskörül zárt, skálával ellátott, fémből vagy más megfelelő anyagból készült szabályos hengeralakú, alul sík körlap- 70 pal zárt, felül nyílt cső és egy megfelelő fedő jellemez, mely utóbbinak azonban köröskörül zárt oldalfala van. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.
