102672. lajstromszámú szabadalom • Punkciós tű
Megjelent 1931. évi .június hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102672. SZÁM. — Vll/e. OSZTÁLY. Punkciós tű. Dr. Rakonitz Jenő orvos Budapest. A bejelentés napja 1929. évi julius hó 1-je. Az ú. n. pungálásnál, különösen vérvételnél gyakori kellemetlenségeket okoz, hogy a punkciós tűt (canule) a benne niegalvadt vér betömi, ennek folytán a tű 5 tovább nem használható, hanem más helyen új tűt kell bedöfni, ami egyéb kellemetlenségeken kívül, időveszteséggel jár. Ugyanezen oknál fogva a kisebb kaliberű punkciós tűk nagyobb mennyiségű folya-10 dék elvételére sem használhatók, úgy hogy ilyenkor nagy átmérőjű (5—6 mm.) punkciós csöveket alkalmaznak, amelyek lassabban gyógyuló sebeket ütnek. Mindezen ismeretes punkciós tűk csöve 16 hengeres. A találmány szerint a punkciós tűt szúró végétől kiindulva kúposán bővülő furattal látjuk el. Az így kialakított punkciós tűn az időegység alatt kiáramló vér vagy más 20 testnedv mennyisége, az ugyanakkora szúró felületű hengeres tűn kifolyónál 50 —150%-kal több, mimellett a vér a tűben nehezen alviad be. Ebből folyólag az új tű egyszeri beszúrásával kivehető vér vagy 25 más nedv mennyisége a hengeres tűvel kivehetőnek sokszorosát teszi. Ez a növekedés ilykép akkora, hogy az új punkciós tű használatával aránylag nagy nedvmennyiségeket is kis szúrófelülettel bíró 30 tűvel lehet elvenni. Tapasztalat szerint kevésbé viszkózus folyadéknak bővebb csővezetékekben való áramlásánál a cső kúpossága legfeljebb 20—30%-os sebességnövekedést eredmé-15 nyez. Ezen esetekben nem lamináris, hanem turbulens, azaz a Poiseuille-féle határ feletti sebességű áramlás megy végbe. A gyakorlati hydrodinamikában ez az eset az általános. Ezzel szemben a nagy viszkozitású ned- 40 veknek a szűk (kapilláris) csöveken való áramlásánál a Poiseuille-féle törvény érvényesül, amely szerint pl. egy hengeres és egy ugyanolyan kezdeti átmérőjű, 4-szeres átmérőre táguló kúpos csövön át 45 az időegység alatt kiáramló folyadékmennyiségek aránya elméletileg 1:9. Mivel a reális eseteknél a belső súrlódáson kívül egyéb jelentékeny ellentállások is fellépnek, az arány nem lesz ily nagy, de 50' mindig jelentékenyen nagyobb, mint a turbulens áramlások esetében. A kiáramló folyadék tehát az új rendszerű tűn olyan sebességgel áramlik át, hogy a tűben való rövid bennemaradása alatt nem 55 alvad meg. Az alvadással, mint ismeretes, a viszkozitás növekedése jár. Ha tehát egy alvadékony folyadék egy csőben lassan áramolva nagymértékben megalvad, a csőben 60' való súrlódása növekszik, minek következtében az áramlás még inkább lassabbodik. Ha viszont a folyadék, mint pl. az új punkciós tű esetében, gyorsabban folyik át a csövön, az alvadásra kisebb a lehetőség, 65 a folyadék viszkozitása a csőben nem növekszik, tehát a folyadék atáramlása könnyebb és sebesebb. A találmány szerinti tűben a kúpos furat tehát a diffuzor hatás útján közvetlenül, az alvadás kés- 70 leltetésével közvetve fokozza a kiáramlás sebességét. Ezt az elméleti megfontolást megerősíti az a tapasztalat, hogy a legnagyobb teljesítményfokozást vér esetében értük el. 75. A szűk kapilláris konuszokban lejátszódó, az áramlás sebességét fokozó, ill. az alvadást gátló folyamatok természetesen a
