102666. lajstromszámú szabadalom • Berendezés feszültségnek állandó értéken tartására

Megjelent 1931. évi .június hó 236-én. MAGYAR KIRÁLYI tM^BJ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102666. SZÁM. — VII/g. OSZTÁLY. Berendezés feszültségnek állandó értéken tartására. Kőrös László oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1928. évi november hó 12-ike. A találmány értelmében feszültségnek, elsősorban aránylag nagy belső ellenállású áramforrások kapocsfeszültségének állandó értéken tartására olyan gáztöltésű kisütő-5 csövet alkalmazunk, amelynek egyik fő­elektródája közvetett fűtést kap. Közvetlen fűtésű kisütőcsövet alkalmaztak már fe­szültségingadozások csökkentésére, de az ilyen csövek kisülési feszültsége nem füg-10 getlen a terhelésüktől, mert a kisülési áram a katódán is átfolyik és így a kisülési áram változásai szerint változik a katóda fűtésé­nek mértéke is, már pedig a katóda hőmér­sékletével a kisülési feszültség is változik. 15 Közvetett fűtés esetén a katóda ohm-ellen­állása bármilyen kicsire választható, úgy hogy a kisülési áram változásai nem okoz­nak benne számottevő feszültségesés vál­tozást. 20 Erősítőcsövek katódáinak váltakozó árammal közvetett úton való fűtése mái­ismeretes. A közvetett fűtésnek ez az alkal­mazása azonban egészen más feladatnak, nevezetesen a hálózati zörejek kiküszöbö-25 lésének volt a megoldása. Figyelembe veendő az is, hogy az izzó­katódás kisütőcső üzemi feszültsége a fű­tés mértéke szerint változik és így a fűtés mértékének változtatásával módunkban van 30 ugyanazt a berendezést más-más feszültség állandósítására használnunk vagy valamely rendelkezésünkre álló kisütőcső üzemi fe­szültségét a fogyasztó kivánta feszültségre pontosan beszabályoznunk, aminek annál 35 inkább van fontossága, mert a kisütőcsövek előre megszabott feszültségre pontosan nem készíthetők. Ámde közvetlen fűtés esetén, ha a fűtőfeszültséget változtatjuk, a katóda feszültségingadozásai közvetlenül kihatnak 40 a kisülési feszültségre. Ha tehát, pl. a ki­sülési feszültség csökkentése céljából a ka­tóda hőmérsékletét növeljük, közvetlen fű­tésnél megtörténhetik, hogy a fűtőfeszült­ségnek ehhez szükséges növelésétől meg­növekedik a kisülési feszültség, mert az 45, anódfeszültséghez hozzáadódik a katódában létrejövő nagyobb feszültségesés, úgy hogy célunknak éppen az ellenkezőjét érjük el. Ezenkívül közvetlen fűtésnél nagy a csőnek váltóáramú ellenállása, ha aránylag nagy 50« a kisülési áramkörbe iktatott fűtőszál ellen­állása. Mivel két elektródájú kisütőcsövek kis feszültséggel nehezen hozhatók gyújtásra, a begyül! adás megkönnyítésére a kisütőcső- 55 ben nagy feszültséggel táplált kisegítő elek­tródákat is alkalmazhatunk, hogy ezek ré­vén a gáztöltés ionizálódjék. Ilyen kisegítő elektróda vagy elektródák fűtése szintén közvetett úton történhetik. 60' A találmánynak kiviteli példáját a mel­lékelt rajzon látható kapcsolási vázlat szemlélteti. A nagy belső ellenállású áramforrás a váltóáramú hálózatra kapcsolt (1, 2, 3) 65 transzformátorból, a (4) egyenirányítóból és a jól ismert (5, 6, 7) szűrőkörből áll. A (8) és (9) kapcsok közé az azokról levehető feszültségnek a terhelés változásai­tól való függetlenítésére beiktatott izzó- 70 katódás (10) kisütőcsőnek (11) katódája közvetett fűtést kap a transzformátor (3) tekercse szolgáltatta árammal izzított (12) fűtőtesttől. A fűtés mértékének szabályozását a fűtő- 75 áramkörbe iktatott (13) ellenállás teszi lehetővé. A feltüntetett kivitelben a (10) kisütőcső vele sorba kapcsolt (14) ohm­ellenállással együtt hidalja át a (8) és (9)

Next

/
Oldalképek
Tartalom