102664. lajstromszámú szabadalom • Nyomtató eljárás

Megjelent 1931. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102664. SZÁM. — IX/e. OSZTÁLY. Nyomtató eljárás. Jeannin Róbert, Bouillon József, Bouillon Celestin iparosok Páris. A bejelentés napja 1930. évi szeptember hó 6-ika. Ez a találmány szedés, metszet, nyomtató duc (klisé) — a továbbiakban röviden „duc" — stb. a szokásos nyomdai festék alkalmazása nélkül papirosra való nyom-5 tatására vonatkozik. A találmány lényege azon a vegyi reakción alapszik, amely valamely lap felületén a lap impregnálására, akár bevonására alkalmazott termékek és pedig a 10 nyomtatandó dúcra hintett termékek között lezajlik. Az előbb említett anyagoknak a papiros rendeltetésének megfelelő használhatóságát korlátozniok nem szabad; a második csoportba tartozóknak pe-15 dig semmi változást sem szabad a dúcokon előidézni; végül mindkét csoportnak teljesen ártalmatlanoknak és szagtalannak kell lennie. Egyébként pedig, ha a reakció eredménye könnyen megsemmisít-20 hető, ez a körülmény a régi papirosnak tiszta állapotban való visszanyerését teszi lehetővé amit eddig mindig alá kellett vetnünk az elégtelen, költséges és körülményes reakció hatásának), mi több, fém-25 testek, dúcok és szedések is igen könnyen tisztíthatók. Világos, hogy a választott reagnesek tulajdonságához képest a fehér vagy világos papiroson akár fekete, akár más színű vo-30 nalak vagy foltok nyerhetők. Mivel pedig a reagensek zsíros anyagot nem tartalmaznak, tökéletes tisztaságú vonalakat szolgáltatnak. A gépek változatlanok maradnak. 35 A találmány szerinti eljárás mindazon esetekben alkalmazható, amikor a papiros anyagába akár impregnálással, akár a gyártás közben juttathatók a választott — ásványi vagy szerves — reagensek; ez megadja egyúttal a változatos színhatások £0 elérésének egyszerű eszközét is, sőt a nyomtatás könnyen el is tüntethető és a papiros teljes egészében vissza is nyerhető. Példaként a következő kombinációk említhetők: 45 I. A papirosgépbe —súlyának 2%-a arányában — vasszulfátot vagy rézszulfátot avagy a kettőnek keverékét tartalmazó oldatot keverünk, amely utóbbiban pl. célszerűen két rész rézszulfát jut egy rész 50 vasszulfátra. A felületekre közömbös kénnátrium 50%-os oldatát visszük fel, ami kénsav keletkezését idézi elő s a reakció alkalmas reagensek — pl. 2% szóda és kevés nát- 55 riumszulforicinát — hozzáadásával gyorsítható. II. a) A papirosba kevés (pl. két százaléknyi) tannindús finom port, pl. gubacsport keverünk. Ez anyag egészen vagy 60 majdnem egészen színtelen, szaktalan, állandó és a fapépéhez hasonló sűrűségű, innen a homogénitása és tökéletes eloszlása. A rostokra való rögzítést ez a művelet 65 megjavítja, további mosás hatás nélkül marad. A lecsapódás egyébként bármely alkalmas módon gyorsítható is. A massza impregnálása helyett a terméknek a papiros felületén porlasztott 7C oldat alakjában való szétterítésével abszorbeió is alkalmazható. Ezzel az enyvezés mellőzhető, ami tetemes megtakarítást jelent. b) A duc felületén valamely ismert eljá- 75 rás segítségével vasklorid vagy vasszulfát oldatából bevonatot létesítünk, amely oldathoz higroszkópos anyag, pl. glicerin