102658. lajstromszámú szabadalom • Muffolakemence, különösen vasbádogtárgyak zománcozásához
azonban elvi akadálya annak, hogy a kemence gázfűtésű, legyen, mely esetben a gázhozzávezetés hajlékony tömlőn át történik. 5 A kemence csapóajtószerű fenekét előnyösen kiegyensúlyozzuk, akár részben, akár teljesen s nyitására és zárására tetszésszerinti berendezéseket használhatunk, melyek a kemence mozgatóberendeaésével 10 összefüggőek, vagy attól függetlenek is lehetnek. A kemencének mozgatása tetszőleges mechanikai eszközökkel, pl. daruval és célszerűen kényszervezetés mellett történhet, mely utóbbi esetben a kemence 15 az árukat tartó asztalhoz még véletlenül sem ütközhet. A találmány szerinti kemencét egyik példaképem foganatosítási alakjában alantiakban részletesebben ismertetjük a 20 csatolt rajzzal kapcsolatosan, melyen az 1. ábra a találmány szerinti kemencét hosszanti metszetben, az üzemi helyzetben tünteti fel, a 2. ábra ugyané kemence keresztmet-25 szete, a 3. ábra a 2. ábra x—x vonala menti metszet, a 4. ábra a kemencét felemelt helyzetben a 2. ábra szerinti metszetben mutatja. 30 Az ábrákon feltüntetett (1) kemence elektromos fűtésű, az áram hozzávezetése a rajzon fel nem tüntetett, hajlékony kábel útján történik s fűtésére az összes oldalfalakban a fenékben és a fedélben el-35 rendezett (2) ellenállások szolgálnak. Maga az (1) kemence előnyösen vasszerkezetű keretbe foglalt könnyű, porózus hőszigetelő anyagból készül s legbelső rétegét a (2) ellenállásokkal ellátott samot.t-Í0 lapok alkotják, melyekbe az ellenállások célszerűen levegőtől, elzárt ismeretes módon vannak beágyazva. A kemence a (3) fülekbe kapcsolt (4) rudak vagy láncok segélyével az (5) karikára van felfiig-45 gesztve, melybe az emelőszerkezet, pl. futódaru horgát akaszthatjuk. A kemence feneke a csapóajtószerűen kifelé nyúló (6) és (7) részekből áll, melyek a (8) és (9), valamint a (10) és (11) csapágyakban (1., 50 3. ábra) elforgatható (12) csapszegek mint tengelyek körül elforgathatok. A (6) és (7) fenékrészek mereven vannak összekötve a (6a) és (6b), illetőleg a (7a) és (7b) karokkal, melyeken a (6x) és (6y) illetőleg 55 a (7x) és (7y) ellensúlyok vannak, célszerűen elállíthatóan, elrendezve és rögzítve. A fenékrészek természetesen a kemence méreteihez képest csak egy-egy vagy kettőnél több ellensúlyos karral is lehetnek kapcsolva, a több kar esetén az ellen- 60 súlyok az egyes karokon tetszésszerinti módon oszthatók el, úgy hogy pl. a fenéknek ellensúly nélküli karja is lehet, mely csak az alant ismtertetendő zárószervekkel való kapcsolat létesítésére szolgál. Az 65 ellensúlyok ugyanis előnyösen úgy vannak méretezve és elhelyezve, hogy a fenékrészeket ne ellensúlyozzák ki teljesen, hanem azok saját súlyuk hatása alatt nyitott helyzetet (mint ahogy ez a 2. áb- 70 rán szaggatott vonallal van feltüntetve) igyekezzenek elfoglalni. A kemence üzemi helyzetében ez azért nem következik be, mert a kemence fenékrészei ekkor a (13) lábakra fekszenek fel. E (13) ütközőlába- 75 kat lehetőleg úgy méretezzük és helyezzük el, hogy a kemence felemelésekor annak fenékrészei a (14) asztallapba való ütközés nélkül nyílhassanak ki. Ha az egyes részek nagyságviszonyai ezt meg 80 nem engedik, akkor (mint ahogy az ábrákon feltüntettük) e (13) lábakat magasságirányban elállíthatóra készíthetjük, azaz pl. hidraulikus plungerdugattyúk alakjában, vagy csavaremelők alakjában 85 képezzük ki. A 4. ábrán a plungerdugatytyúként kiképzett (13) ütközők lesülyedt helyzetükben vannak feltüntetve, A kemence felemelt, azaz üzemen kívüli helyzetében a fenékrészek zárt állapotban való 90 tartására az emelőszerkezeten, vagy más, a földdel kapcsolatos szerkezeten helytállóan rögzített (15) ütközők szolgálhatnak, melyek (1., 4. ábra) a kemence felemelt helyzetében az ellensúlyos karok- 95 kai vagy magukkal az ellensúlyokkal érintkeznek. Ekkor tehát a kemence (6) és (7) részei között csak a (14) asztallap (14a) lábának megfelelő szélességű (16) rés marad, úgy hogy a kemence hővesz- 100 teségei minimálisak. Megjegyezzük, hogy a találmány szerinti kemence nincsen a fenékrészeknek fentismertetett kiképzésére korlátozva, amennyiben azok kiegyensúlyozása és 105 mozgatása máskép is történhet. így pl. több égetőasztallal bíró elrendezésnél, melynél a kemencének egyikről a másikra való helyezésére elektromos futó vagy forgódaru szolgál, a fenékrészek ki- 110 egyensúlyozását előnyösen úgy választjuk meg, hogy a túlsúlyban levő egyensúlyok a feneket zárt helyzetben igyekezzenek tartani. A kemencének az egyes asztalokról való leemelésekor és azokra 115 való helyezésekor a fenék nyitását ez esetben pl. elektromos úton igen egyszerűen, az emelőgéptechnikában ismeretes
