102651. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos rezgések erősítésére, ill. fejlesztésére
lően méretezzük úgy, hogy felerősített, illetve állandó rezgések létesülnek. A (14) blokk-kondenzátor a (8) rácsot az anód-potenciállal szemben elszigeteli. A 5 terhelést a (2) cső leadó áramkörébe iktatott (16) impedanciára kapcsoljuk, mely lehet ellenállás, hangolt kör, vagy bármely más ismert szerkezet. Visszaverődések megakadályozására, a 0 (12) vonal végén (18) impedanciát (2. ábra), célszerűen ellenállást rendezünk el, melynek értéke a (12) vonal karakterisztikus impedanciájának felel meg. A (20) csúszókontaktus segélyével a kellő fázis-5 különbség beállítható. A vonal aperiodikus lévén, az átvitt hullámalakok között nem tesz különbséget. Miután csak bizonyos hullámalakok fellépése kívánatos, a berendezést célszerűen 0 oly szerkezettel egészítjük ki, illetve oly berendezést kapcsolunk a cső tápláló-, illetve leadó áramkörébe, mely a sajátos meghatározott hullámalakot kiválasztja. Ezért célszerű a (16) impedanciának han-5 golt kör alakjában való kiképzése, amikor is a berendezés a kívánatos hullámalak számára szelektívvé válik. Ha a vonal egy fél hullámhossznál hoszszabb, a (16) hangolt kör ugyancsak im-10 pulzus-sorozatokat bocsát periodikusan a vonalra, ami a berendezés hatékonysága szempontjából igen előnyös. Megjegyezzük, hogy ha rezonáló vagy más energiát tároló berendezéseket alkal-15 mázunk a berendezéssel kapcsolatban, a tároló áramköröknek tetszőleges módon, pl. ellenállással való terheléssel nagy dekrementumot kell adnunk, hogy a tápláló energia a tároló energiával összehasonlíttO ható nagyságú legyen, mert eme tápláló, illetve regeneráló energiának fázisát határozza meg a vonal és ebből az energiából származik a frekvenciát stabilizáló hatás. t5 Az 1. és 2. ábra szerinti berendezés, főleg alacsony frekvenciák számára alkalmas. Ennek oka abban rejlik, hogy alacsonyabb frekvenciáknál az anódon fellépő ponteneiálváltozások nem haladnak az >0 anód-rácskapacitáson át a vezérlő elektródához, miután annak alacsony frekvenciák számára igen nagy impedanciája van, hanem úgyszólván kizárólag a (14) és (22) blokk-kondenzátoron és a (12) vo-55 nalon át jutnak el a cső vezérlő elektródájához. Magasabb frekvenciáknál azonban a (10) pontnál fellépő magas frekvenciájú potenciálváltozások könnyen átlépnek az anód-rács-kapacitáson és a berendezés kellő működését megakadályozzák, 60 pl. azáltal, hogy a parazitahullámok fejlesztését lehetővé teszik. Eme hátrány elkerülésére, a találmány szerint, a vonalat árnyékolt rácsú csővel kapcsolatban alkalmazzuk (3. ábra). A (26) 65 csőnek a (24) árnyékoló rácsa meggátolja, hogy a (30) rácshoz a (26) cső anód-rácskapacitásán át energia visszatápláltassék és az energiát arra készteti, hogy a fél hullámhossz páratlan számú többszörösét 70 kitévő hosszú (32) vonalon vegye útját. A 3. ábrában szemléltetett (32) vonal elektromos szempontból hosszú, de fizikailag rövid; a vonalat hosszú cséve alkotja, mely szigetelőanyagból, célszerűen üveg- 75 bői, kvarcból, bakelitből vagy fából való rúdra van tekerve. Bizonyos esetekben célszerű a teljesen szerelt tekercsnek valamely dielektromos anyaggal, pl. kénnel való leöntése vagy valamely dielektromos 80 folyadékba, célszerűen olajba, glicerinbe, tiszta vízbe való mártása. Ilyen vonal a rúd hosszában igen kis terjedési sebességet enged meg és így elektromos szempontból hosszú, de fizikailag rövid. A kör- 85 nyező hőmérsékletváltozások hatásának elkerülésére a vonalat, egészében, búrájával együtt, zárt tokba helyezzük és annak hőmérsékletét szabályozzuk. Ilymódon a vonalat a környező hőmérséklet hatásá- 90 val szemben megvédjük és a frekvencia stabilizálását biztosítjuk. A (32) vonal (3. ábra) éppen úgy, mint az 1. ábra szerinti, a vonal karakterisztikus impedanciájának megfelelő értékű 95 (18) ellenállásban végződik. A (26) cső által leadott energia pedig az ezen cső leadó áramkörében elrendezett (16) impedanciánál a (34) vezetékeken vehető le. Bár a 3. ábra szerinti elrendezésnél az 100 anód-rács-kapacitás kiküszöböléséről gondoskodtunk, a rács és a katód közötti kapacitást nem vettük figyelembe. Ennek a kapacitásnak hatása a frekvencia stabili- • zálása és szabályozása szempontjából nem 105 hátrányos, mert éppen úgy, mint a (14) és (22) blokk-kondenzátorok, csupán a vonal rövidítésére törekszik. Ebből az okból oly berendezéseknél, melyeknél ez a kapacitás számottevő, valamivel hosszabb no vonalat kell alkalmaznunk, mint egy elméleti értelemben tökéletes, azaz oly csővel kapcsolatban, melynek elektródái között nincsenek kapacitások. A 4. és 5. ábrák hosszú vonalnak frek- 115 vencia szabályozására való alkalmazási módját szemléltetik, több kaszkádkapcsolású csövet tartalmazó berendezéseknél.
