102651. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos rezgések erősítésére, ill. fejlesztésére

lően méretezzük úgy, hogy felerősített, illetve állandó rezgések létesülnek. A (14) blokk-kondenzátor a (8) rácsot az anód-potenciállal szemben elszigeteli. A 5 terhelést a (2) cső leadó áramkörébe ikta­tott (16) impedanciára kapcsoljuk, mely lehet ellenállás, hangolt kör, vagy bármely más ismert szerkezet. Visszaverődések megakadályozására, a 0 (12) vonal végén (18) impedanciát (2. ábra), célszerűen ellenállást rendezünk el, melynek értéke a (12) vonal karakterisz­tikus impedanciájának felel meg. A (20) csúszókontaktus segélyével a kellő fázis-5 különbség beállítható. A vonal aperiodikus lévén, az átvitt hul­lámalakok között nem tesz különbséget. Miután csak bizonyos hullámalakok fel­lépése kívánatos, a berendezést célszerűen 0 oly szerkezettel egészítjük ki, illetve oly berendezést kapcsolunk a cső tápláló-, illetve leadó áramkörébe, mely a sajátos meghatározott hullámalakot kiválasztja. Ezért célszerű a (16) impedanciának han-5 golt kör alakjában való kiképzése, amikor is a berendezés a kívánatos hullámalak számára szelektívvé válik. Ha a vonal egy fél hullámhossznál hosz­szabb, a (16) hangolt kör ugyancsak im-10 pulzus-sorozatokat bocsát periodikusan a vonalra, ami a berendezés hatékonysága szempontjából igen előnyös. Megjegyezzük, hogy ha rezonáló vagy más energiát tároló berendezéseket alkal-15 mázunk a berendezéssel kapcsolatban, a tároló áramköröknek tetszőleges módon, pl. ellenállással való terheléssel nagy dekre­mentumot kell adnunk, hogy a tápláló energia a tároló energiával összehasonlít­tO ható nagyságú legyen, mert eme tápláló, illetve regeneráló energiának fázisát ha­tározza meg a vonal és ebből az energiá­ból származik a frekvenciát stabilizáló hatás. t5 Az 1. és 2. ábra szerinti berendezés, fő­leg alacsony frekvenciák számára alkal­mas. Ennek oka abban rejlik, hogy alacso­nyabb frekvenciáknál az anódon fellépő ponteneiálváltozások nem haladnak az >0 anód-rácskapacitáson át a vezérlő elektró­dához, miután annak alacsony frekven­ciák számára igen nagy impedanciája van, hanem úgyszólván kizárólag a (14) és (22) blokk-kondenzátoron és a (12) vo-55 nalon át jutnak el a cső vezérlő elektró­dájához. Magasabb frekvenciáknál azon­ban a (10) pontnál fellépő magas frekven­ciájú potenciálváltozások könnyen átlép­nek az anód-rács-kapacitáson és a beren­dezés kellő működését megakadályozzák, 60 pl. azáltal, hogy a parazitahullámok fej­lesztését lehetővé teszik. Eme hátrány elkerülésére, a találmány szerint, a vonalat árnyékolt rácsú csővel kapcsolatban alkalmazzuk (3. ábra). A (26) 65 csőnek a (24) árnyékoló rácsa meggátolja, hogy a (30) rácshoz a (26) cső anód-rács­kapacitásán át energia visszatápláltassék és az energiát arra készteti, hogy a fél hullámhossz páratlan számú többszörösét 70 kitévő hosszú (32) vonalon vegye útját. A 3. ábrában szemléltetett (32) vonal elektromos szempontból hosszú, de fizikai­lag rövid; a vonalat hosszú cséve alkotja, mely szigetelőanyagból, célszerűen üveg- 75 bői, kvarcból, bakelitből vagy fából való rúdra van tekerve. Bizonyos esetekben célszerű a teljesen szerelt tekercsnek va­lamely dielektromos anyaggal, pl. kénnel való leöntése vagy valamely dielektromos 80 folyadékba, célszerűen olajba, glicerinbe, tiszta vízbe való mártása. Ilyen vonal a rúd hosszában igen kis terjedési sebessé­get enged meg és így elektromos szem­pontból hosszú, de fizikailag rövid. A kör- 85 nyező hőmérsékletváltozások hatásának elkerülésére a vonalat, egészében, búrájá­val együtt, zárt tokba helyezzük és annak hőmérsékletét szabályozzuk. Ilymódon a vonalat a környező hőmérséklet hatásá- 90 val szemben megvédjük és a frekvencia stabilizálását biztosítjuk. A (32) vonal (3. ábra) éppen úgy, mint az 1. ábra szerinti, a vonal karakterisz­tikus impedanciájának megfelelő értékű 95 (18) ellenállásban végződik. A (26) cső ál­tal leadott energia pedig az ezen cső le­adó áramkörében elrendezett (16) impe­danciánál a (34) vezetékeken vehető le. Bár a 3. ábra szerinti elrendezésnél az 100 anód-rács-kapacitás kiküszöböléséről gon­doskodtunk, a rács és a katód közötti ka­pacitást nem vettük figyelembe. Ennek a kapacitásnak hatása a frekvencia stabili- • zálása és szabályozása szempontjából nem 105 hátrányos, mert éppen úgy, mint a (14) és (22) blokk-kondenzátorok, csupán a vo­nal rövidítésére törekszik. Ebből az okból oly berendezéseknél, melyeknél ez a ka­pacitás számottevő, valamivel hosszabb no vonalat kell alkalmaznunk, mint egy el­méleti értelemben tökéletes, azaz oly cső­vel kapcsolatban, melynek elektródái kö­zött nincsenek kapacitások. A 4. és 5. ábrák hosszú vonalnak frek- 115 vencia szabályozására való alkalmazási módját szemléltetik, több kaszkádkapcso­lású csövet tartalmazó berendezéseknél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom