102649. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cserzett bőrhulladékok feldolgzására
_ Megjelent 1931. évi május hó ln -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BIRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103649. SZÁM. — XI/a. OSZTÁLY. Eljárás cserzett bőrhulladékok feldolgozására. Oranienburg-er Chemische Fabrik A.-G. Charlottenburg. A bejelentés napja 1930. évi május hó 12-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi május hó 13-ika. Cserzett bőr gyártásánál hulladékok, mint gyalulási és hántási forgácsok stb. keletkeznek, amelyek dacára annak, hogy értékes bőranyagot nagy mennyiségben 5 tartalmaznak, kielégítő alkalmazást eddigelé még nem találtak. Ezeket a hulladékokat a bőrgyárakban többnyire tüzelőanyag gyanánt, gyakran pedig mint olcsó trágyázószert alkalmazzák. Újabban meg-10 kísérelték a cserzett bőrhulladékok alkalikus feltárását. A cserzett bőrhulladékok ilyen alkalikus oldatainak technikai értékesítéséről eddigelé semmi sem vált ismeretessé. Alkalmazásuknak elsősorban erő-L5 sen alkalikus jellegük és igen sötét színük áll útjában, amely utóbbi az alkalikus hulladékokban mindig jelenlevő szabad cserzőanyagok auto-oxidációjára vezethetők vissza. Ezen alkalikus oldatok 20 megsavanyításánál a bőrhulladékok ismét kicsapódnak, úgy hogy eddig a cserzett bőrhulladékoknak savakban való teljes oldhatatlanságát kellett feltételezni. Mi már most meglepő módon azt talál-25 tuk, hogy cserzett bőrhulladékok vizes savoldatokban elegendő finom elosztásnál feltárhatók, ha a savak a hulladékokra elegendő ideig és bizonyos elővigyázati feltételek mellett hatnak. Elsősorban a 50 bőranyag felduzzadása, azután egy kolloidos szuszpenzióvá való diszpergálása tapasztalható. Ha a szokásos, kis molekulájú anorgános vagy orgános savak helyett nagy molekulájú, vízben oldható 35 orgános savakat, mint pl. határozottan védőkolloid jellegű szulfosavakat vagy ilyen nagy molekulájú savaknak alacsony molekulájú savakkal való elegyét alkalmazzuk, akkor minden nehézség nélkül tO sikerül a bőrhulladékokat teljesen tiszta, az alkalikus feltárással összehasonlítva, igen világos oldatokká feloldani, A savfeltárás munkafeltételeinek határozott megválasztása, mint pl. nagy savkoncentrációk, igen élénk vagy nagyon 45 soká tartó főzés, valamint sóadalékok által, röviden a koagulálást előmozdító módszerek révén sikerül a duzzadás beállta után a diszpergálást egészen vagy nagyrészt megakadályozni és helyette a 50 felduzzadt bőrrostoknak plasztikus maszszává való összeállását elérni. Ugyanezt a hatást már bekövetkezett diszpergálás után is elérjük. A savanyú szuszpenziót koagulálást előmozdító módszerekkel, min- 55 den nehézség nélkül ki lehet csapni, mimellett plasztikus massza keletkezik, amely minőség tekintetében hasonlít ahhoz, amelyet a felduzzadt hulladékokból kapunk, emellett pedig előnyösen na- 60 gyobb egyenletességet mutat. Természetesen rendkívül homogén masszákat kapunk, ha cserzett bőrhulladékoknak nagy molekulájú orgános savakkal előállított tiszta pszeudo oldatait koaguláljuk. 65 A cserzett bőrhulladékok savanyú feltárására majdnem valamennyi anorgános vagy orgános savat használhatjuk. Technikailag használható szuszpenziókat, illetve koagulációt előmozdító munkafel- 70 tételek mellett plasztikus masszákat kapunk kénsavval, salétromsavval, foszforsavval, hangyasavval, ecetsavval, tejsavval, oxálsavval. Igen tiszta és megfelelően állandóbb oldatokat is kapunk, 75 ha feltárószer gyanánt nagy molekulájú szulfosavakat alkalmazunk. Használhatók pl. i-propilnaftalinszulfosav, i-butilnaftaliuszulfosav, ciklohexilanthracenszulfosav, oleofenonszulfosav, ásvány- 80
