102626. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szemes anyagok szárítására, tárolására és szellőztetésére
_ Megjelent 1931. évi május hó ln -én . KA6YAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102626. SZÁM. — X/i. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés szemes anyagok szárítására, tárolására és szellőztetésére. Edholm Harald oki. mérnök, igazgató Saltsjöbaden (Svédország). A bejelentés napja 1929. évi december hó 30-ika. Svédországi elsőbbsége 1929. évi január hó 2-ika. E találmány eljárás és berendezés szemesanyagok, főleg gabona szárítására, tárolására és szellőztetésére magtárakban, silókban és általában oly tárolók> ban, melyekben a tárolt anyag' felülről lefelé ömleszthető. A szokásos legprimitívebb eljárás a gabona átlapátolása, ami sok időt, terjedelmes tárolóhelyiségeket és sok munkaerőt I igényel. Nagy üzemekben, silókban, magas aknákban tárolják a gabonát és folytonos mozgásban tartják oly módon, hogy alul kieresztik és nyomólevegővel vagy serleges elevátorral az aknák felső i részébe viszik. Útközben a gabona levegővel érintkezik. Ezekben a berendezésekben a gabona szállítására felhasznált erő igen nagy a szárítás elérhető mértékéhez képest. A berendezés nem gazdasál gos és kisebb üzemekben egyáltalán nem fizetődik ki. Oly berendezések is ismeretesek, melyeknél az aknát egymáshoz közel, sűrűn elhelyezett légcsatornák keresztezik és a 1 szárító levegőt e csatornákon át fujtatják be. Ez az elrendezés nem gazdaságosabb az előbbinél,. mert az építési és üzemi költségek még nagyobbak, az elérhető hatásfok pedig alig jobb. Különös hátránya i ennek a berendezésnek az, hogy a sűrűn elhelyezett légcsatornák nagy mértékben csökkentik a tároló teret. E találmány oly eljárás, melynél a szükséges berendezés építési és üzemkölt, ségeinek összege kisebb, mint az ismert szárító berendezéseké. A találmány azon a feleismerésen alapszik, hogy a levegő hatásának kitett nedves gabonaszemnek felületi rétegei gyorsan száradnak meg, de a belső réte- 4.0 gek nedvessége annál lassabban távozik, minél távolabb van az illető réteg a mag felületétől. A belső rétegek nedvességének előbb a már szárazabb felületi rétegekbe kell átmennie, hogy a szárító leve- 45 gőbe jusson. E folyamatra vonatkozó kísérleti adatok diagramjait a csatolt rajz l—3. ábráin tüntettük fel. Az 1. ábrán az ordináták az anyag összsúlyának százalékaiban kifejezett (P) 50 nedvességtartalmat, az abseissák pedig a szárítás (T) időtartamát jelentik. A diagram egyes görbéi egy-egy kísérlet eredményét tüntetik fél. Minden kísérletnél egyazon súlyú, (Pm) nedvességű gabo- 55 nát szárítottunk és a nedvességtartalmat minden esetben egyazon (Po) értékre szállítottuk le. A szaggatott vonallal rajzolt legfelső (0) görbe nyugalomban levő Levegőre kitett gabona száradási folya- go inatát illusztrálja. Ekkor a (Pm) nedvességtartalom (To) perc alatt szállt le (Po)-ra. A telt vonallal rajzolt (V) görbe másodpercenként 4 méter sebességgel haladó levegőnek kitett gabona száradási 55 folyamatát mutatja. Ekkor a szárítás Időtartama (T7) perc volt. Eszerint a mozgó levegő gyorsabban szárít. A szárítás mértéke eleinte aránylag nagy. Az első 5 percben a nedvességtartalom (Pl) 70 értékre szállt le. Ha most a szárítást 4 óra hosszat szüneteltettük, azután 5 percre ismét megindítottuk és újból 4 óra hosszat szüneteltettük és így váltakozva tovább dolgoztunk, akkor az öt,per- 75 ces szárítási időszakasznak összege (TI) percet tett ki (lásd a legalsó görbét), mert a szünetekben a nedvesség a ma-
