102624. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vulkaninált kaucsukhab előállítására

_ Megjelent 1931. évi május hó ln-én. MAGTÁR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 102624. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás vulkanizált kaucsukhab előállítására. Société Belge du Caoutcliouc Mousse Berchem-Ste-Agathe (Belgium). A bejelentés napja 1930. évi szeptember hó 22-ike. Franciaországi elsőbbsége 1929. évi szeptember hó 27-ike. A találmány a vulkanizált kaucsukhab előállítására való ismert eljárások né­hány javítására vonatkozik, mely javítá­sok célja: 5 1. Olyan vulkanizált hab előállítása, mely nyomás alatt álló gázokat tartal­maz, miközben kaucsuk és balata keveré­kéből indulunk ki, viaszhoz hasonló vagy gyantás alkatrészek hozzáadása nélkül, 10 mely keverékhez a vulkanizáláshoz szük­séges anyagokat, tehát a ként, az anti­monszulfidot, a különféle gyorsító és fo­lyósító szereket, általában mindenféle, esetleg szükséges adalékot egyszerűen 15 hozzátesszük. 2. Nyomás alatt álló gázokat tartalmazó vulkanizált hab előállítása, miközben vagy kaucsuknak és balatának a vulka­nizáláshoz szükséges adalékokkal (kénnel, !0 antimonszulfiddal különféle gyorsító és folyósító szerekkel) és esetleg különböző más adalékokkal való keverékéből, vagy kaucsuknak és guttaperchának a vulka­nizáláshoz szükséges adalékokkal (kén­!5 nel, antimonszulfiddal, különféle gyorsító és folyósító szerekkel) és esetleg külön­böző más adalékokkal való keverékéből indulunk ki, mely keverékhez viaszhoz hasonló vagy gyantás alkatrészeket te­tő szünk 5—25% arányban. Ismeretes, hogy 120—150° hőmórséknél, nyomás alatt álló gáz jelenlétében való vulkanizálással, vulkanizált kaucsuk­habot lehet előállítani. 15 Ez az ismert eljárás: a) kaucsuk, kén, vulkanizáló adalékok és valamely folyósítószer keverékének, b) balata, kén, vulkanizáló adalékok és valamely folyósítószer keverékének, vagy c) guttapercha, kén, vulkanizáló adalé- 40 kok ós valamely folyósítószer keveréké­nek alkalmazásán alapszik. A gyakorlat azonban, azt mutatja, hogy az így vulkanizált habban lévő sejteknek hajlandóságuk van arra, hogy a hosszabb- 45 rövidebb idő múlva bekövetkező gázvesz­teség folytán összehúzódjanak. Az is ismeretes, hogy viaszhoz hasonló, vagy gyantás anyagoknak az említett ke­verékekhez való adása folytán a sejtek 50 közti csatornák eltömődnek, a hab gáz­vesztesége tehát tetemesen csökken és így a vulkanizált hab belsejében a nyomás jórészt változatlanul marad. Ismeretes végül az is, hogy azonos 56 mennyiségű kaucsuk és balata, viaszhoz hasonló vagy gyantás anyagokikai ke­zelve a gáznyomást változatlanul fenn­tartó, vulkanizált habot ad. A találmányt már most az jellemzi, 60 hogy — szabályozható nyomás létrehozá­sára egy vagy több beeresztő és vissza­csapó szeleppel ellátott tartály segítségül vétele nélkül — olyan magas nyomásokat használunk, melyek a művelet folytán 65 300, sőt 600 atrn.-t érhetnek el, mimellett egyúttal meggátoljuk, hogy a kaucsuk­hab, a belsejében uralkodó gáznyomás ha­tása alatt, szétszakadhasson, vagy szét­roncsolódjék, tehát olyan vulkanizált ha- 70 bot kapunk, melynek a kívánt egyenletes finomsága és tömött konzisztenciája van, hogy benne a kellő, kb. 5 a t-m. gáznyomás fenn maradhasson.

Next

/
Oldalképek
Tartalom