102614. lajstromszámú szabadalom • Eljárás metallurgiai kemencék, égetőkemencék, gázfejlesztők és mindenfajta tüzeléseknél a fajlagos tüzelőanyagfogyasztás csökkentésére és a hőmérséklet szabályozására

ségek is lépnének fel. Különösen a vörös vaskő, a pörkölt ércek és a fémkohászat még számos egyéb érce, nem bírják el a szél magas hőmérsékletét. Számos kohó 5 ezen okból 350 és 500 C°-kal is dolgozik, továbbá a fémkohászat kemencéi, kupolókemencék, továbbá gázfejlesztők, félgáz-és rostélytüz,élések, melyek hideg széllel dolgoznak. A szél hevítése által azonban 10 nehézség nélkül tudunk 800 C°-t és még többet elérni. Ezen 350-től 800 C°-ig. illetve 500-tól 800 C°-ig, vagy a külső hőmérséklettől 800 C°-ig terjedő hőmérsékletközt, az előbb említett anyagok beve-15 zetésével veszendőbe menő melegmennyiség fedezésére fordíthatjuk. Emellett magukat a bevitt anyagokat is 800 C°-ra hevíthetjük. Ezen említett 800 C° a magaskemencéknél azonban még semmi esetre 20 sem tekintendő felső határnak, mert meg van a lehetősége annak, hogy pl. a szél, valamint a beviendő anyag hőmérsékletét, generátor- vagy koksz,kemencegáznak felhasználásával e hőfok fölé is felhevít-25 jtik, amint ez pl. a Martinkemencénél már szokásos, a bevezetett anyagok felmelegítésére. A villamos áramot is felhasználhatjuk. Szénsav vagy vízgőz, vagy egyéb anyagok bevezetése által, melyek 30 szén mellett még hidrogént és oxigént is tartalmaznak, ezeknek az izzó koksszal való érintkezésekor szénmonoxid (CO) és hidrogén (H) képződik. Ily módon egy tér fogatrész szénsavból (CO2), két térfo-35 gatrész, szénmonoxid (CO) képződik a CO* + C = 2 CO egyenlet szerint; vízgőz bevezetése által egy térfogatrész HaO-ból, ugyancsak a kétszeres mennyiségű redukáló anyag keletkezik a 11,0 + C - H,. + CO egyenlet szerint. Ugyanezen mennyiségű redukáló anyagoknak a szél oxigénjéből való előállítására azonban az 45 O2 + 2C = 2 CO egyenlet szerint a kétszeres mennyiségű szénre van szükségünk. Tehát minden bevitt 1 m® CO2 vagy I IjO-iiak megfele-12 lően -7T , = 0.536 kg. elégetendő szénmeny-22.4 50 nyiséget takarítunk meg. Lehetséges továbbá, a redukáló anyagok résznyomását a tiszta szél felhasználása mellett nyert redukáló anyagok résznyomása fölé emelni, mivel oly anyagok, 55 melyek a kemence szénanyagával a redukáló gázok, CO és 11,, résznyomását ezen mértéken felül képezik, bőségesen állanak rendelkezésre, úgymint pörkölő-, mészégetőkemencék elszálló gázai, továbbá torokgáz, generátorgáz, kokszke- 60 mencegáz, kátrány, olaj, szén vagy hasonlók égéstermékei vagy egy hűtő eljárásból származó, főként szénsavat tartalmazó gáz. Ezáltal a reakciósebességet előnyösen befolyásoljuk és így a kőzve- 65 tett redukció nagyobb mértékű lesz. Ily módon viszont további szénmegtakarítás lehetséges, amennyiben a közvetlen redukcióhoz szükséges szén mennyiségé csökken. Mivel azonban a redukáló gázok 70 megnövelt résznyomása nem használódik fel teljes mértékben, vagy pedig a redukáló gázokban hidrogén jelenléte folytán ismét víz képződik, mely a gáztisztító be rendezésekben lecsapódik, a kemencékből 75 ezen eljárás szerint magasabb fűtőértékű gázt is nyerünk, mely ismét a szélhevítés emeléséhez járulhat liozzá. A tüzelő szénben elért megtakarítással azonban £IZ SZ elhasznált melegmennyiség 80 áll szemben, mely a szénsav és vízgőz bontási hőjéből és a bevitt anyagoknak, illetve azok bomlástermékeinek a reakcióhőmérsékletre való felhevítéséhez sziiksé ges melegből tevődik össze. Ha ezen eljá- 85 rást oly módon foganatosítanék, hogy CO, vagy H2O tartalmú gázokat kevernénk a szélhez, egyéb rendszabály alkalmazása nélkül, úgy a kemence lehűlése következnék be és a reakció ezen anya- 90 gok növekvő adagolása mellett megszűnne. Ezen a hátrányon segít a találmány, amennyiben a hiányzó melegmennyiséget, melyet a szélhez adagolt anyagok a reakció hőmérsékletének csök- 95 kentése által idéznek elő, kívülről történő liőhozzávezetéssel pótolja. Ezen többlctmeleg iránti követelményt, kiegészíti egy másik, a szél magasabb fokra való hevítésének gazdasági követelménye, me- 10 lyet, miként fent leírtuk, egyedül nem mindig elégíthetünk ki. Olyan esetekben tehát, midőn a reakciótér hőemelkedésétől tartunk, amit túl meleg szél, vagy gáz, vagy egyéb anyagok bevitele, vagy 10Í pedig villamos áram hozzávezetése okozhat, a hőmérséklet emelkedését, amennyiben ez nem kívánatos, meggátolhatjuk gázok vagy egyéb oly anyagok adagolása által, melyek a hőmérsékletet leszállítják, 1H amellett pedig kisebb szén fogyasztást tesznek lehetővé. A fent említett elszálló gázokat, fáradt gázokat és vízgőzt célszerűen együttesen vagy külön-külön szélhevítőkben, túlhe- 111 vítőkben, regenerátorokban, rekuperáto-