102612. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fénysugarak aktív hatásának növelésére

Megjelent 1931. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102612. SZÁM. — IX/f. OSZTÁLY. Berendezés fénysugarak aktin hatásának növelésére. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken Eindhoven. A bejelentés napja 1929. évi szeptember hó 14-ike. Hollandiai elsőbbsége 1928. évi október hó 4-ike Fényképészeti felvételek készítése a pillanatnyi fényerősségtől, a használt lemez vagy lilin érzékenységétől és az alkalmazott viszonylagos; nyílástól függő, meg-5 határozott, minimális megvilágítási időhöz van kötve. A találmány oly berendezés, melynek segélyével fénysugarak aktin hatását lényegesen növelhetjük, aimi lehetővé teszi, 0 hogy a megvilágítási időtartaimat egyébként azonos viszonyok között megfelelő mértékben megrövidítsük. A jelzett célra a találmány szerinti berendezés fotokatódát a katódávial szemben 5 elrendezett t anódát, mely ha őt ka tód sugár ak érik, maga emittál aktin sugarakat, valamint egy a katóda és anóda közé kapcsolt feszültségiforrásit tartalmaz. A találmány alapgondolata a követ-0 kező: Azon katódsugarak intenzitása, melyeket egy fotokatóda egy vele együttmű ködő anóda felé emittál, arányos az anóda és a katóda közép kapcsolt feszültségnek 5 azon intenzitással képezett szorzatával, mely mtenzátáJssal a katódát besugározzuk. Ha ezen besugárzási intenzitás csak kicsiny, ennélfogva tehát megfelelően nagy feszültség rákapcsolása által mégis 0 elérhetjük az anódának katódsugarak által való intenzív besugárzását. Ha tehát a lefényképezendő képből kiinduló fénysugarak oly fotolkatódára hatnak, mellyel szemben kis távolságban 5 anóda van elrendezve, mimellett az anóda és a katóda közé elegendő nagyságú feszültségforrás van kapcsolva, úgy a katóda minden részecskéje az anóda szembenfekvő része felé oly elekltronmennyisé D get emittál, mely az illető katódrész megvilágítáfeával arányos, azaz az anódát mindegyik pontján az időegységben, anynyi elektron éri, hogy az, elektronok száma arányos a katódára vetített kép sz.mbeifekvő pontjainak megvilágí'tásá- 45 val. Ha tehát az anódát oly anyagból állítjuk elő, mely a katódisugarák hatása alatt mag'a emi(ttál aktin sugaraikat, ha tehát pl. az anódát az említett feltételek mellett fluoreszkáló anyagból vagy oly 50 anyagból, mely röntgensugarak emittálására képes, állítjuk elő, ha továbbá, ezen anóda közvetlen közelében fényképészeti lemezt vagy filmet helyezünk el, úgy ezen lemezt vagy filmet az anódából kiinduló 55 aktin sugarak érik, amikoiris ezen sugárzás intenzitását az eredeti kép fényerősségétől függetlenül meglehetősen tág határok között, illetve úgyszólván határtalanul uraljuk azáltal, hogy a katóda és 60 anóda közé kapcsolt feszültséget sziabályózzuk. A rajz 1. ábrája vázlatosan szemlélteti a találmány alapelvét. A fénysugarak (L) lencsén át a (C) fa- 65 íokatódára esnek. Ezen célszerűen lemezalakú katódától kis távolságiban ugyancsak leimezialakú (A) anóda van és a máisik oldalon ezen anódához fényérzékeny lemezt, vagy filmet fektetünk. A (C) katóda 70 ós az (A) anóda a (B) feszültségforrás negatív, illetve pozitív sarkához van kapcsolva. Az (A) és (C) lemezekét általában evakuált tériben kell elrendezni. Az (A) anódából kiinduló aktin suga- 75 rak ismét egy második fotokatódára eshetnek, mellyel szemben egy második anóda van, stb., azaz a találmány szerinti berendezés aktin sugarak számára többszörös kaszkád erősítőjéül használható. 80