102608. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hírek stb. átvitelére ultrarövid hullámok segítségével
araikor is azt az előírást kell betartanunk, hogy a visszaverőfeliilet sokszorosan nagyobb legyen, mint a használt hullámhossz. Visszaverőfelület helyett a 3. ábra 5 szerinti (P) hasabot is alkalmazhatjuk. Az energiaviszonyok lényegesen javíthatók, lia a találmány szerint nem irányítatlan sugarakkal dolgozunk, hanem a sugarakat (S)-től (Zl) felé, stb. koncent-10 ráljuk. E célra előnyösen parabolikus tükröket alkalmazhatunk, melyek méretei szintén a hullámhossz többszörösei, oly célból, hogy azok az optikai viszonyoknak megfeleljenek, vagyis, hogy éles irányító 15 hatást érjünk el. A hosszú hullámú technikában alkalmazott reflexiós elrendezéseknél a fényszórók sugarához hasonló c-les sugárba koncentrálás nem valósítható meg; mert a használt hullámhossz 20 nem engedi meg a tükrök, illetve az antenna-kombinációk kellő nagyságúra való méretezését. A 4. ábrán feltüntetett elrendezésnél az (M) árbocon két (Spl, Sp2) tükör van. Az (1) irányból érkező suga-25 rak a kettős (Dl) pólusba (dipólus) érkeznek, mely a kettős (D2) pólussal összekötíetéisben van. Az (1) irányból érkező sugarakat tehát a (D2) pólus közvetlenül továbbítja, a tükröket azonban a legköze-30 lebbi közbenső állomás felé mutató sugáriránynak megfelelően állítjuk be. Az 5. ábrán szemléltetett elrendezésnél ezt a berendezést azáltal tökéletes-bitjük, hogy a kettős pólusok közé valamely 35 használatos (V) erősítőt vagy akár vevőt és adót iktatunk. Vevő és adó elrendezése olyankor hasznos, ha a helyi viszonyok kedvezőtlenek lévén, az (1) irányból jövő sugarak, melyek a közbenső állomáson 40 túlhaladnak, a (2) irányban távozókkal reflexió következtében interferálnak. Ez esetben különböző hullámokkal kell dolgoznunk. Magától értetődő ez elrendezés ama hátránya, hogy ellenőrzésre van 45 szükség, ez azonban a találmány szerinti elrendezés sokoldalú alkalmazási lehetőségei miatt, melyeket az alábbiakban részletesebben fogunk ismertetni, nem esik súlyosan latba. 50 Az lehetne már most a látszat, hogy a vázolt rendszer energiaviszonyai oly roszpzak, hogy egy közbenső állomáson erősítő közbeiktatása elkerülhetetlenül szükséges és emiatt a hosszú hullámokkal szemben 55 nem lehetne előnyt elérni. Az ultrarövid hullámok szétterjedését irányító elrendezések, különösen parabolikus tükrök elrendezésével oly módon koncentrálhatjuk, hogy rendkívül éles sugárnyaláb keletkezzék. A vett energiának vételi kísérletek- qq nél mért értékei a hasonló rövidhullámú vevőberendezések 50 méteres hullámhoszszak körzetében megállapított, vett energiájának többszörösét teszik ki, amiből következik, hogy az energia koncent- 65 rálása, fényszóró sugarához hasonlóan, minden további nélkül lehetséges. Csupán az irányt kell ugy beállítani, hogy az adó sugárnyalábja valóban a vevő-, illetve közbenső állomást érje. Egy további 70 előny, mely különösen latba esik és csak az ultrarövid hullámoknál fordul elő, az, hogy a hullámok terjedése az időjárási viszonyoktól független. Köd, nedvesség, stb. nem. idézheti elő az összeköttetés meg- 75 szakadását, mindenekelőtt azonban semmiféle fading-jelenség nem lép fel. Ezenkívül oly frekvencia áll rendelkezésre, mely többféle modulációt enged meg, minthogy maga a hordozó frekvencia igen nagy pe- 80 riódusú. Arra is gondolhatunk, hogy különböző beszélgetéseket, képátviteleket és távolbalátást egyidejűleg, egymás mellett, nagyszámban ós ugyanazon a hullámhoszszon bonyolítsunk le, sőt az is lehetséges, 85 hogy az egyes moduláció-létesítők számát, oly nagyra válasszuk, hogy a ma használatos kábelösszeköttetések teljesen feleslegessé váljanak. Különösen, ha a kábelöszszeköttetések példáját tekintjük, tűnik ki 90 minden további nélkül, hogy közbenső állomások felállítása, még ha erősítőket használunk is, az 5. ábra szerint sokkal olcsóbb, mint többszörös kábel fektetése. Pl. 50 méteres árboc csak kb. 11.000 pen- 95 gőbe kerül, míg egy méter kábel kb. 9.(50 pengővel számítandó, tehát az árbóc költségei kereken csak egy kilométernyi távbeszélőkábelnek felelnek meg. Közbenső erősítők elrendezése a gazdaságosságot 100 szintén egyáltalán nem teszi kérdésessé, meg kell gondolnunk ugyanis, hogy a kábelnél is 75 km. után közbenső erősítőre van szükség, még pedig nűnden vezeték számára egy-egy erősítőre, míg a talál- 105 mánv szerinti rendszernél összesen csak egy közbenső erősítő szükséges. A személyzet költségeit nem kell részleteznünk, mert ezek mindkét esetben körülbelül egyenlők. Magától értetődik, hogy számi- no tással fogjuk megállapítani azt a legnagyobb gazdaságosságot, mely az árbocok különböző beszerzési költségeiből, ezek magassága szerint, továbbá az erősítők beszerzési költségeiből és a meghatározott 115 pontok közötti árbócok számából adódik,
