102608. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hírek stb. átvitelére ultrarövid hullámok segítségével
Meff.ielent 1931. évi május h ó 15-én. Ma6TAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102608. SZÁM. VII/J. OSZTÁLY. Berendezés hírek stb. átvitelére ultrarövid hullámok segítségével. 0. Lorenz A.-G. cég- Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja 1930. évi február hó 3-ika. Németországi elsőbbsége 1929. évi március hó 27-ike. Ultrarövid hullámoknál, vagyis a 10 m-en alúli hullám hosszaknál csak ú. n. optikai látás lehetősége esetén valósítható meg a vétel, vagyis csak oly helyeken, 5 ahova az adóállomásról közvetlen sugarak érkeznek. Az a távolság, ameddig a hullámok elérnek (hatástávolság), ennek folytán az adónak a talaj feletti magasságától függ, mert közvetlen sugarak csak az 10 adóállomáson keresztülhaladó legnagyobb földkör érintőjének érintési pontjáig juthatnak. Ebből matematikailag levezethető, hogy a hatástávolság x=-(/~2 h r-nek felel meg, ha az adónak a talaj feletti magas 15 ságát (h)-val és a föld sugarát (r)-rel jelöljük. Ha az értékeket ebbe az egyen-Jetbe helyettesítjük, akkor kitűnik, hogy amennyiben az adót 50 m. magasságba helyezzük, kb. 25 km. hatástávolságot 20 érünk el, míg 100 m. magasságból 35 km. távolságot hidalhatunk át. A hatástávolfeág a kétszeresére nagyobbodik, ha a vevőt az adóval egy magasságban rendezzük el a talaj felett. Nagyobb távolságok 25 áthidalásánál azonban az adónak a talaj íéletti elhelyezési pontja oly magasságba kerülne, amely a technikai megvalósítást lehetetlenné teszi. Így például 1400 m. magas árbocnál, mely magától értető-30 dően, szerkezetileg nem valósítható meg, csupán 130 km. hatastávolság adódik. A gyakorlatban természetesen lényegesen nagyobb távolságok fordulnak elő. Ezek áthidalására az adó- és a tulajdonképpeni 35 vevőhely között, a találmány értelmében, közbenső állomásokat rendezünk el, melyek a felvett hullámokat oly irányban vezetik tovább, hogy azok lítjába semmiféle akadály ne kerüljön. A találmány lényegét a mellékelt rajz 40 1. ábrája kapcsán magyarázzuk meg. A iöld (O) felületén két árboc van, melyek egyikére az (S) adót, a másikra pedig az (E) vevőt helyezzük. Amint a rajzból minden további nélkül kivehető, az adó és 45 a vevő között nincs közvetlen látás. A bevezetésben említett egyenlet szerint tehát az (S) és (E) állomások között ultrarövid hullámok útján nem lehetséges közvetlen átvitel. A találmány szerint az (S, E) ál- 50 lomások között két (Zl, Z2) közbenső állomást rendezünk el. A közbenső állomások egy-egy árbocon vannak, melyek magasságát (h)-val jelöltük. A (Zl) és (Z2), illetve (S) és (Zl) vagy (Z2) és (E) pontok 55 közötti távolság a (Zl) pont és a föld felülete közötti, fentemlített egyenlet szerinti (x) érintőhossz kétszerese. A föld sugarát, mint fent, (r)-rel jelöltük. Az (S) állomásból kiinduló hullámokat a (Zl) 60 közbenső állomásban úgy kell továbbítani, hogy (Zl)-től (Z2) felé az átvitel a föld felület érintői mentén történjék. Természetesen ugyanezt az eljárást alkalmazzuk a (Z2)-től (E) felé irányuló átvi- 65 telnél is. A 2—5. ábrák példaképpen oly berendezéseket tüntetnek fel, melyekkel a hullámoknak az 1. ábrán szemléltetett irányítása megvalósítható. A legegyszerűbb 70 rendszer a 2. ábra szerinti visszaverőfelü-Let, melyet az (M) árbocra erősítünk. Minthogy az ultrarövid sugarak az optika törvényei szerint terjednek, csak az szükséges, hogy a sugarak útjába vissza- 75 verő felületet helyezzünk, mely az (1) sugarat a (2) irányba tereli, úgy hogy az a legközelebbi közbenső állomáshoz érkezik,
