102606. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szénoxidmentes metánhidrogén-keverék előállítására szénoxidot tartalmazó, ipari gázokból
Ily berendezés példaképem kiviteli alakja a mellékelt rajzon van feltüntetve, amelyen az 1. ábra az egész berendezésnek oldal-5 nézete, míg a 2. ábra a berendezés kapcsolási vázlata. A széngáz az (1) generátorokból kapott generátorgázzal fűtött (2) elgázosítókból a levegővel, illetve vízzel hűtött. (8) hűtőbe, 10 innen a (9) gáz-exhausztoron és (10) kátránykiválasztón keresztül, amely pl. Pelouze-készíilék lehet, a (12) csapadéktartányokkal felszerelt, az alacsony hőmérsékletre való lehűtést végző (11) beren-15 dezésbe, ú. n. mélyhűtőkbe jut. A mélyhűtőkben az olajok, naftalin, ammónia, kénhidrogén, szénsav, benzol és szerves kén válnak ki. Az egyes alkatrészek kiválására a mélyhűtőkben uralkodó lic-20 mérséklet a mérvadó. A mélyhűtő (11) berendezésből a megtisztult gáz a (13) hőkicserélőkbe jut, miután a (15) kazánból vett vízgőzzel 5C°—80° hőmérséklet mellett telítődött A 25 vízgőzzel telített gáz a hőkicserélőket .mintegy 500° hőmérséklet mellett hagyja cl és ezt követőleg a gázt vagy a (14) kontaktus-tornyok alsó részében vagy külön, a rajzon fel nem tüntetett előmelegítőben 30 a (18) vezetéken keresztül bevezetett geuerátorgázzal az eljárás keresztülvitelére a (14) kontaktus-tornyokban megkívánt hőmérsékletre lio?.zuk. A közbenső gáz a (14) kontaktus-tornyo-35 kat elhagyva, a rajzon fel nem tüntetett tisztítóberendezésbe kerül, amelyben kénhidrogén és esetleg szénsav válhat ki. A közbenső fokozatban történik más gázoknak, pl. vízgáznak a hozzáadása, ha 40 oly végső gázra van szükség, amely a munkafeltételek (hőmérséklet, nyomás, vízgőz hozzáadása) megváltoztatásával nem állítható elő minden további nélkül. A (14) kontaktus-tornyok, miként az 1. 45 ábrán látható, elektromos úton is fűthetők. Ez akként történik, hogy a szitákat, amelyeken a kontaktusanyag fekszik, valamely áramforrás áramkörébe kapcsoljuk. 50 A fűtésnek e módja a hőmérséklet pontos betartását teszi lehetővé Ha a (14) kontaktus-tornyokat vagy az elkülönített, a rajzon i'el nem tüntetett előmelegítőt gázzal fűtjük, akkor a gáz.55 mennyiségnek a hőmérséklettől függően önműködő szabályozásával ugyancsak pontos hőmérsékletbeállítást érünk el. A gáz az említett közbenső fokozatból a (17) kontaktus-tornyokba kerül, amelyeket a kívánt végső összetétellel hagy el. 60 A végső gáz végül a (17) kontaktus-tornyokból a (13) hőkicserélő-előmelegítőn keresztül a nűtőkörfolyamba beiktatott (11) hűtőtoronyba jut, amelyben a gázban lévő víz leválasztható. E toronyból a gáz a fő- 65 tartályba kerül, amelyből a gázvezetékhálózatba bocsátható. A (14) és (17) kontaktus-tornyokból távozó gázban lévő m..-légmennyiséget a (13) hőkicserélő-előmelegitőben messze- 70 menőleg kihasználjuk. Ez akként történik, hogy a (14) kontaktus-tornyok gáza, amelynek hőmérséklete mintegy 400°—5Ü08 a (13) hőkicserélő-előmelegítő felső részén áramlik keresztül, e részben a kiindulási 75 gáznak előmelegítése mellett a (17) kontaktus-tornyokban megkívánt hőmérsékletre, vagyis mintegy 200n -ra lehűl, azután a (17) kontaktus-tornyokba jut és végül a (13) hőkieserélő-előmelegítő alsó részén 80 halad keresztül, amelyben még megmaradt melegségtartalmát a kiindulási gáznak előmelegítésével leadja. A gázfejlesztő (2) kemencéknek tüzelési gázai a (3, 5, 6, 7) hűtőberendezésben hűtő- 85 hatás előidézésére használhatók fel és ily módon ugyancsak teljesen kihasználhatók. A kontaktus-tornyokat, illetve a már említett, a rajzon azonban fel nem tüntetett előinelegítö-berendezést elhagyó tüze- 90 lési gázokkal a (15) kazánban gőzt termelhetünk, amelyet a kiindulási gáznak a megadott hőmérséklet mellett való telítésére használunk. E gázokat azonban hűtőhatás létesíté- 95 sére is felhasználhatjuk, amiként ez a 2 ábrán a (24) vezetékkel van jelezve. Kain arakemencék helyett oly berendezést is alkalmazhatunk, amellyel vízgázt vagy hasonló gázokat állítunk elő. A mély- 10( hűtőknek, hőkicserélőknek és kontaktustornyoknak száma és mérete minden egyes esetben a helyi viszonyoktól függ. Függ továbbá a rendelkezésre álló kontaktusanyagoktól és az egyes felhasználási 10! eseteknek egyéb műszaki körülményeitől. Kontaktusanyag gyanánt a bevezetésben megemlített és szabadalmazott eljárásnak megfelelően az első fokozatban krómoxidot, vasoxidot, esetleg aktív .szén m hozzáadásával, míg a második fokozatban nikkelt és tóriumoxidot, esetleg aktív szén hozzáadásával használunk, de más kontaktusanyagok alkalmazása is lehetséges. amint ezt az eddig végzett kísérletek lli eredményei igazolták. így pl. az első foko-
