102603. lajstromszámú szabadalom • Kézi lőfegyver és hozzavaló töltény, illetve lövedék

Megjelent 1931. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102603. SZÁM. — XlX/a. OSZTÁLY. Kézi lőfegyver és hozzávaló töltény, illetve lövedék. Eller Emil magántisztviselő Rákospalota. A bejelentés napja 1930. évi január hó 15-ike. Az eddig általánosan használt vékony acélburokkal ellátott ólomlövedékek hát­ránya, hogy kemény célba (pl. tankba) ütközve szétlapulnak és így jóformán 5 semmiféle átütő erejük ily céloknál nincs. A találmány célja ezen hátrány kikü­szöbölése, amit úgy érünk el, hogy a lö­vedéket egész tömegében szilárd és kemény anyagból, főleg acélból, készítjük és hogy 10 ennek dacára a lövedéknek a szükséges hossztengely körüli forgást megadjuk, a lövedéket egy vagy több, lágy fémből pl. rézből készült gyűrűvel látjuk el, melyekbe a vont cső ormózat a bevágódik, úgy hogy a 15 lövedék a kilövésnél megkapja a szüksé­ges forgó mozgást. Ágyúknál és egyéb oly nagyméretű lö­vegeknél már ismeretes az acélköpenyből álló lövedéket rézgyűrűkkel felszerelni, 20 ezen szerkezetnek kézi lövőfegyverekre való egyszerű átvitele azonban, mint azt kísérleteimből megállapítottam, azzal a ne­hézséggel jár, hogy a természeténél fogva csak igen kis méretű rézgyűrűk a lövés 25 pillanatában a huzagok által leszakítlatnak. Ezen hátrány kiküszöbölésére mármost két tényezőt kell a találmány értelmében felhasználni; az első az, hogy a töltényűr és a huzagok között a fegyver csövében foko-80 zatos átmenetet kell létesíteni és másod­szor a rézgyűrűket úgy kell alakítani, hogy azok a lövedék csúcsa felé a lövedék kö­penyébe ferdén menjenek át. A csatolt rajz a találmány szerint szer-35 készlett töltényt, illetve lövedéket és a fegyvercsőnek a töltényürnél levő részét nagyított léptékben hosszmetszetben tün­teti fel. A lőfegyver (a) csöve a (b) huzagok 40 mentén van metszve. A találmány értelmében a huzagok között a cső belseje felé kiálló (c) ormózatok a (d) töltényűr felé (e)-nél akként vannak lemarva, hogy a töltényűr felé fokozatos átmenetet alkotnak, vagyis nincsenek a 45 cső belseje felé kiálló élei. A szilárd és kemény anyagból pl. acél­ból készült (f) lövedék hegye tompára készítendő, mert különben a célba üt­közésénél a hegy lepattanhatna. Ezen 50 lövedéken a lágy anyagból pl. vörös­rézből készült (g, li) gyűrűk vannak megerősítve célszerűen úgy, hogy a lö­vedékbe vágott vagy sajtolt gyűrűalakú mélyedésekbe a gyűrűket besajtoljuk, úgy 55 hogy azok hátrafelé erős támasztékot kap­nak a lövedékben. A mellső (g) gyűrű célszerűen úgy helyezendő el, hogy mellső (i) éle már a lövedék csúcsába átmenő görbületbe essék vagyis az (i) él által ké- 60 pezett kör átmérője valamivel kisebb a kalibernél, mely tudvalevőleg a (c) ormo­zaitok közé írható körnek felel meg, ellen­ben a gyűrű hátsó része valamivel nagyobb átmérőjű, mint a kaliber, úgy hogy a lö- 65 vedék kilövésénél az ormozatok a (g) gyű­rűbe nyomódnak és így a lövedéknek a szükséges forgó mozgást megadják. A hátsó (h) gyűrű, mely célszerűen a lövedék hosz­szának hátsó egyharmadában fekszik, elől, 70 vagyis külső felületén célszerűen szintén úgy van levágva, hogy a lövedék köpeny­felülete felé ferde átmenetet alkot, hátsó része pedig ugyanoly vastag, mint a (g) gyűrű vagy pedig a töltényűr felületéhez 75 illeszkedik. % E berendezés mellett, egyrészt az ormo­zatok fokozatos átmenete által, vagyis mi­vel a töltényürnél nincsenek élek, más­részt a rézgyűrűk elől kisebb átmérőjxí 80 »

Next

/
Oldalképek
Tartalom