102596. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szemcsés vagy poralakú anyag kezelésére, pl. szárítására, izzítására, száraz lepárlására stb.
Megjelent 1931. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 102596. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés szemcsés vagy poralakú anyag kezelésére, pl. szárítására, izzítására, száraz lepárlására stb. Stettiner Chamotte-Fabrik A.-G. vormals Didier Berlin-Wilmersdorf. A bejelentés napja 1930. évi szeptember hó 13-ika. Németországi elsőbbsége 1920. évi szeptember hó 23-ika. Minden oly eljárásnál, mely azon alapszik, hogy valamely közeg, melegítendő vagy szárítandó anyagnak hőt ad át, természetesen kívánatos, hogy a közegben 5 tartalmazott hőmennyiséget a lehető legmesszebbmenően kihasználjuk, ami a berendezés gazdaságos volta szempontjából szükséges is. Eddig az ily berendezéseknél a még hőleadó közegben meglevő meleget, 0 miután az a melegítendő anyagra egyszeri hatást fejtett ki, mint fáradt hőt elvezették és valamely alakban többnyire tovább értékesítették, még pedig vagy más anyag vagy bármely tipusú hőtárolók melegíté-5 sére. Vannak oly szárító eljárások is, melyeknél a hőleadó közeget, a szárítandó anyaggal való egyszeri érintkezés után, körfolyamban vezetik vissza, ismét felmelegítik és újból szárításra használják. 0 Ezeknél az eljárásoknál sem használják ki eléggé a szárító közeg melegét. A találmány szerint a szemcsés vagy poralakú anyagnak, pl. koksznak, szénnek, kavicsnak, homoknak stb. kezelésére, pl. 5 szárításra, izzításra stb. alkalmas eljárást a kezelő közeg (pl. gázáram) segítségével oly módon hajtjuk végre, hogy a közegnek kétszer is módjában van az anyagra behatni, pl. melegét a melegítendő vagy szá[) rítandó anyagnak átadni úgy, hogy a gázáramú hőjét a melegítendő vagy szárítandó anyag kezelésére tökéletesen kihasználjuk. Ezáltal igen gazdaságos és egyszerű üzemet érünk el külön mellékberen-5 dezések nélkül. Ezt az eredményt a találmány szerint azzal érjük el, hogy a kezelő közeggel a csővezetéket először is kivülről áramoltatjuk körül, majd azt, a kezelendő 40 anyag további befolyásolása céljából, ezen a csővezetéken vezetjük át. Ha a kezelendő anyag poralakú vagy igen finom szemcséjű, akkor a kezelés hatásosságát azzal növeljük, hogy az anyagot lebegő állapotban kezeljük. Ebben az esetben a kezelő közeget, pl. a hőleadó gáz- 45 áramot, a találmány szerint, a kezelendő anyag csővezetékén való áthaladása alatt az anyag továbbítására használjuk fel. A kezelő közegnek a csővezetéket körüláramló részét, a csővezetéken belül levő 50 kezelő közeghez képest, célszerűen ellenáramban vezetjük. A találmányi eljárást természetesen ugyanoly előnyösen alkalmazhatjuk hevített anyag hűtésére is; forró gáz helyett 55 ekkor hideg gázt vezetünk be, mely a hűtendő anyag hőjét egyrészt azáltal veszi fel, hogy a tartályt kívülről áramolja körül, másrészt pedig azáltal, hogy azt az anyagon közvetlenül átvezetjük. 60 Ha a csővezeték egyenes, akkor az eljárást megvalósító berendezés egész felépítése különösen egyszerű. Hogy azonban a berendezést szűk térre szorítsuk, a csővezetéket célszerűen kígyózó vonal- 65 ban vezetjük. Hogy az anyagot gázáram segélyével könnyen továbbíthassuk, a csővezeték mentén célszerűen nem alkalmazunk éles hajlásokat és sarkokat, hanem a csővezetéket a találmány szerint csavarvonalaikban, csigalépcsőhöz hasonlóan vezetjük, úgy hogy az áramlási ellenállások lehetőleg kicsinyek legyenek. A melékelt rajz a találmányi berendezés egyik foganatosítási alakját, még pedig kígyózó vonalvezetés esetére példa-70 75
