102594. lajstromszámú szabadalom • Csapózár, vasúti járművek és épületek ajtóihoz

Megjelent 1931. évi május hó 15-én MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102594. SZÁM. — VlII/d. OSZTÁLY. Csapózár, vasúti járművek és épületek ajtóihoz. Szarka Ferenc lakatosmester Rákospalota. A bejelentés napja 1930. évi március hó 17-ike. A vasúti személyszállításnál történő baleseteknek tudvalevőleg igen nagy szá­zaléka az alkalmazott zárak elromlása folytán az ajtók tökéletlen záródásának 5 következménye. Az eddig használt ilyen záraknak igen nagy hátránya, hogy kivétel nélkül lapos keresztmetszetű acélból tekercselt rugóik vannak. Mivel e rugóknak a rugótartó 3 csapokra illeszkedő része éles sarokkal négyzetesre van hajlítva, a zárdiókra fekvő szára pedig a helyszűke miatt négy­zetesre van kovácsolva, ezért ezen rugók csak teljesen puha anyagból állíthatók 3 elő. Ennek következménye, hogy a lapos résznek élesre való hajlításánál, valamint a lapos keresztmetszetből a négyzetes ke­resztmetszetbe való átmenetnél az anyag szabad szemmel nem mindig látható haj­) szálrepedéseket kap s a megedzésnél sem törik el egészen. Az ilyen megedzett rugó a zárba helyezve a használatba vétel után több-kevesebb idő múlva egészen biztosan eltörik. > Gyakran előfordul az az eset is, hogy a rugó sértetlen, de kelleténél kissé kemé­nyebbre van edzve, mely még a nyári hő­mérséklet mellett az igénybevételt kibírja, a téli erős lehűlés következtében azonban I elpattan. Mivel az utasok általában csak a felső kilinccsel működtethető felső zárnyelv használatára szorítkoznak, úgy főleg ezen zárnyelv rugói vannak törésnek kitéve. , Ez esetben még használható volna az alsó ellenzár retesz, melynek használatától azonban az utasok nagyrésze idegenke­dik, vagy annak használati alkalmazását nem ismeri, sőt sok esetben annak létezé­séről nem is tud. Igen gyakori HZ ciZ eset is, hogy ugyan­azon zárnak összes rugói el vannak törve. Ha már most a kocsi hirtelen kanyaro­dóba vagy zökkenőbe kerül, az ajtó ki­nyílik. í5 Ügy a vasúti járművek, mint az épüle­tek ajtózárainál is számtalan esetben ta­pasztalható, hogy az eddig használatos laprugós zárak kilincsei idő előtt kotyog­nak és a szabályszerű vízszintes állás he- 50 lyett lelógnak, azaz hasznáhatatlanná válnak. Ezen állapot a kovácsolt és meg­edzett laprugók korai „ellustulásának" vagy törésének következménye. A találmány szerinti zár a fent emlí- 55 tett összes hátrányokat megszünteti, mint­hogy az abban elhelyezett természetes ke­ménységű, körkeresztmetszetű tekercselt rugók törése csaknem teljesen ki van zárva. Ha ilyen tekercselt rugó mégis el- 60 törne, a zár működésében ebből' kifolyólag semmiféle zavar elő nem állhat, mert az elrendezés következtében a kettétörött rugó ugyanolyan tökéletesen működik to­vább is, mint egészséges állapotában, „el- 65 lustulás" pedig úgyszólván be nem követ­kezik. Míg a jelenleg is használatban levő zá­raknál a felső nyelv és dió működtetésére két laprugó van, addig a találmány sze- 70 rinti zárnál csak egy tekercselt rugóval érjük el ugyanazt a működést. A tekercselt körkeresztmetszetű rugók előállítási költsége pedig a laprugókénak alig 25%-át teszi ki. 75 A mellékelt rajz a találmány tárgyának egy kiviteli alakját tünteti fel példa­képpen. 1. ábra a zár elölnézete levett fedőlap­pal. 83

Next

/
Oldalképek
Tartalom