102592. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék vajnak tejből vagy tejszínből röpítés útján való közvetlen készítésére

Megjelent 193.1. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102593. SZÁM. X/f. OSZTÁLY. Eljárás és készülék vajnak tejből vagy tejszínből röpítés útján való közvetlen készítésére. Salenius Elise Samalia szüJ. Lagerlöf magánzó Stockholm. A bejelentés napja 1930. évi szeptember hó 16-ika. Teljes tejnek vagy tejszínnek centrifugában való kezelésekor a tej vagy tejszín íőfoka fontos szerepet játszik, ha a tejből közvetlenül tejszínt vagy vajat, vagy i tejszínből vajat akarunk előállítani. A /aj képzéséhez legelőnyösebb hőmérséklet ónyegesen alacsonyabb, mint £IZ EL hőfok, nely a szétválasztáskor a legelőnyösebb. Ezért a szétválasztáskor nyert tejszínt izonnal hűteni kell, hogy abból közvetleliil vajat készíthessünk. Ha a tejszínt, nint olyat kívánjuk alkalmazni, akkor artóssága szempontjából előnyös, ha azt i szétválasztás után azonnal, vagy azzal egyidejűleg hűtjük. A találmány oly eljárásra és oly készüékre vonatkozik, melyekkel folytonos ízétválaszfást végezhetünk, illetőlég tej )ől vagy tejszínből centrifugában közvet énül vajat állíthatunk elő, miközben ígyidejűleg történik a hűtés, illetőleg emperálás vagy a folyadék valamely nár elért hőfokának megtartása. A hőnérséklet e befolyásolása, mely a folya léknak csak egy részére is kiterjedhet, a raj azonnali előállításának lehetőségét, lletőleg a tartósságot célozza. Az eljárást nilső temperál ásnak nevezzük és lényege ibban áll, hogy folytonos szétválasztásiái, illetőleg vajkészítésnél a tejet vagy ejszínt. miközben az röpítődobból egy artányba megy át, vacuumnak, vagy itkított gázáram hatásának tesszük ki. k. vacuum foka tetszőleges lehet. A műrelet célja, hogy a folyadék a kívánt hőokú legyen és hogy azt tetszés szerint ellárologtathassuk, kondenzálhassuk vagy i üthessük. A találmány értelmében úgy is járhatunk el, hogy a fent említett átmenet közben a tejet, illetőleg tejszínt a centrifngadobból szívócső-vön át edényekbe, csövekbe, csőkötegekbe vagy kamrákba vezetjük és ezekben oly légritkítást eszközlünk, hogy a folyadék e légritkított 45. terekben felforr. Vagy pedig az edényeket hűtjük és a csőrendszer hűtött szakaszában fokozott vacuumot alkalmazunk, miközben a ritkított levegőt a gőzökkel és a felmelegedett levegővel, valamint a 50 folyadékokat kísérő vízrészecskékkel együtt a centrifugába bocsátjuk, úgy hogy a hűtött térben levő folyadék a szükséges mértékben lehűl. Esetleg mindkét eljárást egyidejűleg vagy egymás- 55 után is alkalmazhatjuk. A leírt módon a folyadék forrásnak indul (hideg főzés) anélkül, hogy utólag l'őtt íze volna. A rajz az eljárás foganatosítására al- <50 kalmas szerkezet több példakénti megoldást mutatja. Az 1. ábra az egyik megoldást részben nézetben, részben metszetben, a 2. ábra egy második és harmadik meg- 65 oldást ugyancsak metszetben és nézetben, a 3. ábra végül egy negyedik megoldást tüntet fel. Az 1. ábjra szerinti szerkezetnél az (1) 70 centrifugadobból a tejfölt a (2) cső a (3) tarténybe vezeti. A tejszínt a (3) tartányban létesített vacuum szívja. E tartány ban a tejszín annak fenekére esik és azt onnét ugyancsak vacuum szívja a (4) csö- 75 vön át az (5) tartányba. Ez utóbbiból szintén vacuum továbbítja a tejszínt a