102588. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízben nem oldható kazainjellegű aluminiumból való tárgyak előállítására

Megjelent 1931. évi-jnájns hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^jgjlí SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102588. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás vízben nem oldható kazeinjellegű alumíniumból való tárgyak előállítására. Internationale Kunsthoorn Industrie N. V. cés: Amsterdam, mint a N. V. Allgemeine Kunsthoorn Industrie in Liq. amsterdami cég: jogutódja. A bejelentés napja 1930. évi augusztus hó 1-je. Németországi elsőbbsége 1929. évi augusztus hó 2-ika. Kazeinből való árucikkeket rendszerint úgy állítottak elő, hogy a már megkeményített lapokból vagy rudakból pl. csákozás vagy esztergályozás révén alakították ki az alakdarabokat, melyeket azután pl. vízben való főzés révén felhevítettek és sajtolás segélyével végleges alakjukra hoztak. Ismeretes volt már az az eljárás is, mely szerint a nyersanyagból még a keményítés előtt formázták ki az alakdarabokat, melyeket azután sajtolás révén vagy más módon végleges alakra hoztak és csak ez után keményítettek. Ezen, pl. az osztrák 109245. sz. szabadalomban ismertetett eljárásoknál azonban nem vették tekintetbe azt, hogy a kazeinből alakított tárgyak a keményítőfolyadék behatásakor zsugorodnak. Emellett sok árucikk a keményítés közben megvetődik, ami utánsajtolást és sok árucikknél, pl. peremes gomboknál külön gépek alkalmazását igényli, ami az eljárást drágítja. A találmány szerinti eljárásnál kazeinjellegű vízben oldhatlan fehérjeanyagokból, elsősorban állati kazeinből, de növényi kazeinekből is magában véve ismert módon sajtolás révén lapokat, rudakat vagy hasonló nyersárut létesítünk, s ezekből csákozás, vágás stb. segélyével alakítjuk ki az alakdarabokat. Az eközben keletkező hulladékok minden további nélkül újból felhasználhatók. Az előbb említett ismert eljárással szemben a találmány értelmében már ezen •— rendszerint tárcsaalakú — alakdarabokat keményítjük, nem pedig az ezekből létesített végleges alakú tárgyakat. A keményítést azonban nem fejezzük 40 be. Míg az előbb említett ismert eljárásnál a nyers lapokat vagy rudakat két vagy három hónapig vetik alá a formaldehid behatásának, amíg teljesen átkeményednek, a találmány értelmében az alak- 45 darabokat csak egy hétig, vagy még rövidebb ideig hagyjuk a keményítőfürdőben. Ez után az alakdarabokat kb. 24 órán át a levegőn hagyjuk, miközben a keményítőszer kellemetlen szagát elvesztik és felüle- 50 tileg megszáradnak; belsejükben azonban még keményítőfolyadék marad vissza. Az ilyen módon előkezelt alakdarabokra megállapítottuk, hogy kb. 100°ra szárazon felhevítve meglágyíthatok, s azután saj- 55 tolás révén véglegesen alakíthatók. A felhevítést pl. úgy végezhetjük, hogy az alakdarabokat gőzköpenyes csövön vezetjük keresztül: a felhevülés közben a keményítőfolyadék utolsó részei is eltávoz- 60 nak s a kémiai keményítési folyamat befejeződik. Az ez után hidegen sajtolt árucikkek magában véve ismert módon készíthetők ki pl. fényezés stb. révén. 65 Ahhoz, hogy a találmány szerinti eljárás mindig egyenletes termékeket szolgáltasson, szükséges, hogy mindig állandó pl. 10% nedvességtartalmú fehérjeanyagot, pl. állati kazeint használjunk, s ezt min- 70 dig állandó százalékmennyiségű vízzel keverjük. Ha festőanyagokat is keverünk