102577. lajstromszámú szabadalom • Zománcozott és légmentes koporsó

Megjelent 1931. évi május hó 15-én. MAGYAE KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102577. SZÁM. — XVIII/e. OSZTÁLY. Zománcozott és légmentes koporsó. Steig-erwald Ferenc bádogrosmester Budapest. A bejelentés napja 1930. évi május hó 30-ika. A bejelentés tárgya oly koporsó, mely vékony vaslemezből, vagy más, hasonlóan megmunkálható és zománcozható fémlemezből készült és a szükséges merevíté-5 sekkel ellátva, — a főzőedényekhez hasoló módon — teljes külső-belső üvegzománcozást nyert. Az ily módon előállított koporsók előnye, a ma használatos fa- vagy érckopor-0 6Ókkal szemben, hogy igen olcsón állíthatók elő és tartósságuk úgyszólván határtalan. Előnye továbá e koporsóknak, hogy légmentesen bezárhatok. E cél elérésére úgy 5 a koporsófedél, mint az alsó rész széle, — a csőcsatlakozások módjára, — csatlakozó peremeknek vannak kiképezve és a peremek közé gumi vagy hasonló légzáró tömítőanyagot helyezve, a peremeket csa-3 varokkal összehúzzuk; ezáltal a tömítőanyag öszeszorúl és a koporsófedél és alsó rész közötti rést légmentesen lezárja. Sok esetben kívánatos a koporsó leforrasztása fleólmozása) is. Ez esetben, miután a j zománcos felület nem forrasztható, a koporsó fent körülírt peremeinek legkülső szélén, illetőleg ott, ahol a forrasztás észszerűen alkalmazandó, megfelelő szélességű, zómáncmentes, nyers sávot ha) gyünk meg. A lezárt koporsó, az alkalmas helyen reászerelt, csatlakozó szelepen át, légszivattyúval légteleníthető. A koporsóban ily módon előállított, légritka tér a holttest , konzerválását elősegíti. A rajzmelléklet 1. ábrája a koporsó egyik kiviteli alakját teljes keresztmetszetben (felemelt fedéllel) mutatja, a 2—8. ábrák a különböző lezárási módoknál alkalmazott lezáróperem keresztmetszeteket 40 tüntetik fel. Az összes ábrák isometrikus képek. A koporsófedél, illetve annak részlete (a)-val, az alsó rész, illetve annak részlete (b)-vel, a tömítőanyag (c)-vel, a forrasztóanyag (d)-vel, a merevítő vasak 45 (e)-vel vannak jelölve. A forrasztás számára meghagyott zománcmentes sávok a peremek szélén vannak, ahol azok a (d) forrasztóanyaggal érintkeznek. A 2. ábrán vázolt lezárási 50 módnál a záróperemet a fedél, illetve alsó rész lemezteste képezi, de a merevítés, illetve a záróesavarok jobb tartása céljából, a lemezszél ekkel párhuzamosan (e) laposvasak vannak alkalmazva. Ez a ki- 55 viteli mód az 1. ábrán is látható. A 3., 5. és 6. ábra (e) szögvasak által képezett záróperemet, a 4. ábra (e) szögvas és T-vas alkotta peremet mutat. A 7. és 8. ábrán feltüntetett lezárási módoknál a zárópere- 60 meket, a fedél, illetőleg alsó rész lemeztestébe préselt vagy hengerelt, egymásba illő vályúk képezik. A 7. ábra esetében e vályúk félnégyszög keresztmetszetűek és (e) laposvasmerevítések is vannak alkal- 65 mazva. A 8. ábra különleges lezárási módot mutat, melynél a vályúk félkör keresztmetszetűek, külön merevítés nélkül. A lezárást nem csavarok, hanem a külső légnyomás eszközli. A lezárás t. i. úgy 70 történik, hogy a fedelet kézzel vagy más alkalmas módon leszorítjuk, a koporsó belsejéből a levegőt pedig —a már említett csatlakozó szelepen át — kiszivattyúzzuk. A külső légnyomás a fedelet leszorítja 75 és a koporsót lezárja. A lezárást azután leólmozással biztosítjuk.