102575. lajstromszámú szabadalom • Kazán, különösen központi fűtőberendezésekhez

Megjelent 1931. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102575. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Kazán, különösen központi fűtőberendezésekhez. Roucka Erich mérnök Blansko. A bejelentés napja 1930. évi április hó 9-ike. Csehszlovákiai elsőbbsége 1929. évi április hó 16-ika. Ismeretesek már, különösen központi fűtőberendezésekhez, oly kazánok, melyeknél a tüzelőanyaggal megtöltendő tűzteret az egyik vagy mindkét oldalon 5 fűtőgázcsatornák veszik körül. Ismeretesek továbbá oly kazánok isi,, melyek tűzkamrából és oly tíízesövekből állanak, amelyekbe a tűzka|mrá,ból származó fűtőgázok áramlanak. A taiálimány célja már 10 most az, efféle kazánok oly szerkesztései,, hogy a kazán tűziterében egyrészt bőséges gázfejlődéssel égő szenet tökéletesen füstmentesen és lehetőleg gazdaságos módon lehessen elégetni és hogy másrészt a ka-5 zánnaik lehetőleg mély víztükre legyen, illetve, hogy az egész kazán alacsony és ehelyett eléggé széles legyen. A találmány szerinti kazánnak hasáb-alakja és mechanikai rostélya van, ahol is továibá a ka-0 zánnak, valamint a, tűzálló anyagból álló ljelső felületeknek tisztítását és karbantartását az egész kazán célszerű szerkezei e lényegesen megkönnyíti. A találmány szerinti kazánnál a, me-5 chanikai rostély, pl. láncrostély fölött két tűztéirre osztott lángkanira van. Az alsó tűztérben a tüzelőanyag a rostéllyal együtt elülről hátrafelé mozog és a tűztér szerkezete olyan, hogy a lángok az el-3 lenkező irányban, vagyis hátulról előre áraimlamak és elől az alsó tűztér fölötti szekunder tűzterébe áramlanak át. A szekunder tűztérben tökéletes elégés megy végbe, miközben a gázok élőiről hátrafelé 1 áramlanak. A szekunder tűztér elölről kezdve^ akár csupán részben, akár teljes egészéibem tűzálló anyaggal van bélelve^ mely a lángoknak a gyulladási hőmérsékletnél kisebb hőmérsékletre való lehűlését ) meggátolja. Az eddigi megoldásoktól eltérően a tűzkamra hátül, ahol a szekunder tűztér végződik, teteimesen ki vian bővítve és pedig akár csupán az egyik, akár mindkét oldal felé, úgy hogy tehát a tűzkiamrának fekvő L- vagy T-alakja van. 45 Az első esetben a fűtőcsatornákat a tűzkamrának csak egyik oldalán, a második esetben pedig annak mindkét oldalán al kabmazzuk. Kis és közepes kazánberendezésekhez a fűtőcsatornák egyoldalú elhe- 50 lyezése előnyösebb. A szekunder tűztérben tökéletesen elégett gázoik a tűzkamira, végének bőviiletóben irányukat 180°-kail megváltoztatják. A tűzkamra említett bővületének egy ré- 55 szét a szükséghez képest tűzálló anyaggal pl. vékony samottl/apokkal bélelhetjük ki. A fűtőcsatornák már most a tűzkáraira bővületének mellső falától indulhatnak 60 ki. A kazán fűtőfelülete akár tűzcsövekből, akár vízcsövekből állhat; e csövek vízszintesek, vagy esetleg függélyesek lehetnek vtagy kívánt esetben oly öntöttvaskazán (tagozott kazán) alkalmazható, 65 melynél a fűtőcsatornákat az egyes tagokban lévő nyílások alkotják. Minthogy az ily esetekben alkalmazott mechanikai rositélyok keskenyek és hosz«zúak, a kazán hasa balak ját egyrészt az- 70 zal érjük el, hogy úgy a tűzikaimra falait, mint a külső kazánfalakat is laposra szerkesztjük és a fűtőcsatornákat egészen a mechanikai rostély oldaláig visszük lei. A- legelőnyösebb megoldási alaknál tűz- 75 csövek alkotják a fűtőfeiülJetet. A tűzkáraim bővületéből kilépő gázok előtt hátulról előre áramlanak (első huzam), ahol azok a mellső kazánoldalon lévő füstikamrába áramlanak át; e füstkamrá- 80