102561. lajstromszámú szabadalom • Emelőkészülék csűrökre száras növényekhez

3Iegjelent 1931. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102561. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Emelőkészülék csűrökre száras növényekhez. Ackermaim Rudolf ács és Hoffmanii Arno mezőg-azda Solsdorf (Thüringia). A bejelentés napja 1930. évi október hó 18-ika. Mezőgazdasági üzemekben a learatott száras növényeket és egyéb terményeket csűrökbe, vagyis raktárépületekbe raktá­rozzák, amelyeknek egyes magassági i'oko-5 zataiba a munkások a száras növényeket, rendszerint kévealakban, villákkal adják egymásnak és ilykép juttatják a magasabb csűrhelyiségekbe. E beraktározási mód egyfelől sok munkaerőt igényel, mivel min-10 den egyes kévét egyenkint adnak tovább, másfelől pedig sok időveszteséggel jár, ami különösen nagyobb üzemeknél lényeges veszteségeket okoz. A találmány oly berendezés, amellyel 15 mindé munkát géppel végezhetjük, mely sokkal gyorsabban dolgozik és melynek felügyeletére kevés munkás kell. A beren­dezés lényegében függélyes szállítószalagból áll, amely a termést lazán vagy kévékben 20 a csűr, ill. raktár padlásáig emeli, olt pe­dig vízszintesen elágazó szállítószalagoknak adja át, amelyek a terményeket a felső oldalhelyiségekbe vezetik. A rajzon a találmánynak egyik példa-25 képpeni kiviteli alakját láthatjuk és pe­dig az 1. ábra a raktárhelyiségnek, ill. raktár­épületnek függélyes hosszmetszete, a 2. ábra vízszintes keresztmetszete, míg a 30 3. és 4. ábrák nagyobb léptékű részletek. Az (a) raktárépületnek alkalmas helyén a padlásig felnyúló, szétszedhető és szállít­ható (b) akna van, amelyben a (c) szállító­szalagot az alsó (d) és felső (e) vezető-35 tárcsák körül, az aknafalaktól kellő tá­volságban vezetjük. E szállítószalagot az (f) motorról, megfelelő lassítóáttétellel hajtjuk. A (c) szállítószalag vagy kellő szé­lességű szíjból áll, vagy pedig láncokból állítható össze. E szállítószalagon, pl. két 40 méter távolságban egymástól, (g) villák vannak, melyeket a szállítószalaghoz moz­gékonyan erősítünk, míg e villáknak (h) oldalkarjait a (k) támasztékoknak (i) ve­zetőhornyaiban vezetjük. Az akna oldalain 45 bedobó és kidobó (1) ajtók vannak, melye­ket két irányban elállíthatunk. A legfelső emelet magasságában (padlás) külön (m) ledobókészü lékek vannak, amelyek a ké­véknek oldalirányú továbbítását közvetítik 50 és egyik irányban szabadon kilenghetnek, míg a másik kilengésüket rugó gátolja. A legfelső emeleten két (n, o) folyosó van, melyeket deszkázással létesítünk és mely folyosókban egy-egy vízszintes (p, q) szál- 55 lítószalag mozog, melyeket a felső (e) tárcsa tengelyéről nyílt és keresztezett (r) szíj­hajtással hajtunk. A (p, q) szállítószalagok­hoz oldalvczetékekben futó (s) villákat szi­lárdan erősítünk. A folyosókon több (t) 60 l'enékuyílás van, melyeket (1) csapóajtókkal elzárhatunk. A tetszőleges száras terményből, esetleg szalmából, szénából, vagy lóheréből kötött kévéket a lassan mozgó (g) villákra he- 65 lyezzük, melyek a kévéket a padlásig fel­emelik, ahol a kévéket az (m) ledobó szer­kezetek az oldalsó (p, q) szállítószalagokra juttatják és a (t) raktározónyílásokhoz ve­zetik. Aszerint, hogy a (t) nyílásokat az 70 (1) csapóajtókkal elzárjuk, vagy pedig nyitva hagyjuk, a kévék a raktárhelyiség­nek más és más részébe fognak hullani. Az ismertetett berendezést, mely igen gazdaságosan működik, meglevő raktárépü- 75 letekbe csekély költséggel utólag is beépít­hetjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom