102559. lajstromszámú szabadalom • Újítások cséplőgépeken

Meg-jelent 1931. évi május foé 15-én. .MAGYAR KIRÁLY1 SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102559. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Újítások cséplőgépeken. Tóth Dezső lakatossegéd Török szent miklós. A bejelentés napja 1929. évi november hó 30-ika. A találmány tárgyai bármily rendszerű cséplőgépekre könnyen rászerelhető új al­katrészek, melyek a cséplőgépnek három leglényegesebb munkáját végzik az eddi-5 gieknél tökéletesebben. Az első új alkat­rész a kalászdörzsölő kosárbetét, a máso­dik a lépcsős-villás szalmarázórosta, a har­madik a dőltszeges törekrosta. A kosárbetét B-alakú keresztmetszetű 10 lapos vasból áll, melynek széle és lapja két-két sor foggal van ellátva. A két szé­lén fekvő fogak a kosárléc oldalához tá­maszkodnak, hogy a betétléoek helyzetük­ből el ne mozdulhassanak, míg a lapján 15 végighúzódó két félgöimbölyű magasodá­sán egy-egy sor sűrűn elhelyezett kiálló, tompa végű hengeres fog végzi a kalász­ból a szem kidörzsölését. A betéteket a felső kosárban felül helyezzük el a kosár-20 lécek közé és a kosár rácsozatára anyás­csavarokkal rögzítjük olyképpen, hogy a betéteken kiálló fogak végei a kosárlécek éleivel egyenlő magasságban álljanak. Ezzel a rácsozatot annyira befedjük, hogy 25 csak a kidörzsölt szem eshetik át a kosár­léc oldalához támaszkodó fogazás között, míg a két, háromszemű törött kalász nem tud átesni. Az etetés pillanatában a felső kosárlécek közé kerül a törött kalászok 80 legnagyobb része és itt szalma, törek, da­rabkalász és kidörzsölt szem összekeve­redve, a betétből előreálló fogazással hat­hatósan dörzsöltetik anélkül, hogy a sze­met sértené, vagy darabkalász kidörzsö-85 letlenül a kosár mögé juthatna, mely a törekkel egyébként elmenne. Rendes, szá­raz termésnél elegendő két darab betét, míg besült, szorult szemű termés esetén három darab betét szükséges, sőt ezenkí­vül nedves gabonánál az alsó kosár utolsó 40 iécei közé is kell két darab betétet szerelni. Ekkor az alsó kosarat jó közel vesszük a dobhoz és így a legtökéletesebb kicséplést érjük el. A lépcsős-villás szalmarázórosta egy- 45 egy lépcsőrészének három darab kétágú villája van, A lemezrosta lyukazata úgy van készítve, hogy a lépcső mellső részén a nyílás hátrafelé néz, hátsó részén pedig előrenéz. Ennélfogva a lyukakon a gabona 50 könnyen átesik, míg a törek nagyja a szalmával megy ki. Ez a törekrosta mun­káját könnyíti meg azáltal, hogy kevesebb törekből kell a gabonát átejtenie. Gyors etetésű cséplésnél sem fordul elő az, hogy 55-a szalma felakadjon, vagy vastagon legyen a szalmarázón, mert a sok kétágú villa folyton továbbítja, rázza, átadja egyik a másiknak. E lépcsős berendezés a villák­kal tökéletes szemkirázást végez, mert 60' minden egyes fordulatnál két ütést kap a szalma. Az első ütést a hátradőlt maga­sabb villa ágától, a másodikat az előredőlt alacsony villától, mely villák a szalmát annyira szétverik, hogy a szalma sásához 65 szorult szemet is kirázzák. A dőltszeges törekrosta legkiválóbb tu­lajdonsága szintén az, ami a lépcsős-villás szalmarázórostáé, tudniillik, hogy a dőlt vaslemezszegek folyton továbbítják a tőre- 70 ket, mert minden egyes előrehaladó útján a szeg eleje viszi, de szét is lazítja; hátra­haladó útján a dőlt vaslemezszegek háta lökésekkel emeli, rázza és megakadályozza azt, hogy vastagon legyen a törek a ros- 75. tán. Ezáltal dudvás, aszatos, vagy könnyű, szorultszemű gabona-termés esetén is tö­kéletes szemátejtő munkát végez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom