102552. lajstromszámú szabadalom • Vetemedésmentes fatábla

Megjelent 1931. évi május hó 15-én. M AGYA fi KIRÁLYI jKBgK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102552. SZÁM. — Vlil/c. OSZTÁLY. Vetemedésmentes fatábla. Halaimul János asztalosmester Budapest. A bejelentés napja 1930. évi október hó 28-ika. A deszka vetemedését tudvalevően a deszka rostjainak feszültsége idézi elő, mely feszültség azáltal jön létre, hogy a rostok egyes részei, különböző évszakok-5 ban keletkeztek, különböző nedvességtar­talmúak, különböző keménységnek és így hőmérséklet változásra különféleképen reagálnak. A vetemedés meggátlása cél­jából próbálták már a deszkákat réte-0 gekbe rakva egymáshoz enyvezni és az összeenyvezett tömböt vágták fel táb­lákra, továbbá próbálták már a deszká­kat bevágásokkal ellátni, hogy ezzel a fa­rostok folytonosságát megszakítsák és a j rostok feszültségét megszüntessék^ Az előbbi eljárás hátránya, hogy igen hosz­szadalmas és költséges munkával jár és a deszkák összeenyvezésekor annyi ned­vesség jut a fába, hogy azt csak hosszá } ideig tartó szárítással lehet eltávolítani, az utóbbi eljárás hátránya pedig, hogy a bevágások a deszka keresztmetszetét erő­sen meggyöngítik, továbbá hogy a szoká­sos megmunkálások, pl. csapbefurások, j vasalások felerősítése stb. keresztülvite­lét megnehezítik. Mind e hátrány kikü­szöbölődik a találmány szerinti veteme­désmentes fatáblánál, minthogy ennél a deszkarétegzés elmarad, tehát gyorsan ) állítható elő és enyvezésnél csak egészen csekély mennyiségű nedvesség jut a fa­táblába, amellett pedig a farostok folyto­nossága úgy van megszakítva, hogy ezze1 a fatábla erőssége nem csökken. A találmány a csatolt rajz öt ábráján, öt példaképen felvett különböző kiviteli alakjában, távlati képben, illetve kereszt­metszetben van feltüntetve. A fatábla oly egymáshoz enyvezett » deszkaelemekből áll, melyek a farostok irányában futó és azok folytonosságát megszakító, tetszés szerinti keresztmet­szetű csatornákkal, illetve bordákkal vannak ellátva és minden illesztés nélkül úgy vannak egymásra, illetve egymás 45 mellé helyezve, hogy az egyik lemez bor­dája a másik lemez csatornájában foglal helyet. A rajzon a deszkaelemek (a)-val, a csa­tornák (b)-vel, a bordák pedig (c)-vel 50 vannak jelölve. Minthogy a (b) csatornák a deszkák rostjainak folytonosságát meg­szakítják a rostokban levő feszültség nagyrészt megszűnik. Az esetleg meg­maradó feszültség pedig kiegyenlítődik 55 azáltal, hogy az egymáshoz kapcsolt deszkaelemekben levő rostok egymással ellentétes irányban dolgoznak. Minthogy a fatábla a deszkaelemek egymáshoz kapcsolódásával jön létre, midőn is íz 60 egyik elem bordája a másik elem csator­nájába kerül és két egymáshoz kapcsolt deszkaelem együttes vastagsága adja meg a fatábla vastagságát, a csatornák által a fatábla erőssége nem csökken. A 65 deszkaelemek tetszésszerinti számmal kapcsolhatók egymáshoz, akár hossz-, akár pedig keresztirányban úgy, hogy a?. érintkezési hézagok át vannak fedve, mi­által mindig a szükségnek megfelelő 70 nagyságú fatáblát készíthetünk és így hulladékok nem keletkeznek. Az egyrnás­hoz enyvezett deszkaele'mekből készült fatáblát természetesen még az ismert módon, álapfurnirral látjuk el, ami egy- 75 idejűleg történhet a deszkaelemek Egy­máshoz enyvezésével. Az (a) deszkaelemek (b) csatornái le­hetnek szögletes keresztmetszetűek (1. és 5. ábra), mely esetben a csatornák fala 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom