102536. lajstromszámú szabadalom • Dugattyúszelep nagy gőznyomásokhoz

3fegjelent 1931. évi május lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI RÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102536. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Dugattyúszelep nagy gőznyomásokhoz. Hochwald Moritz mérnök Berlin. A bejelentés napja 1930. évi április hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi julius hó 22-ike. A gőzgépeknél ezidő szerint fokozódó mértékben alkalmazásra kerülő nagy és igen nagy gőznyomások (már 100 atm.-ás gőzgépeket is gyártanak) a gőzbebocsátást 1 vezérlő szervekkel szemben oly igényeket támasztanak, melyeknek az eddigelé isme­retessé vált vezérlőszelepek és vezérlő­tolattyúk csak tökéletlenül felelnek meg, "Az ismeretes szelepszerkezeteknél a nagy 1 gőznyomás a szelepek felfekvő felületeit terheli, ami a szelepek megemelését, külö­nösen nagy fordulatszámok esetén, nagyon megnehezíti. A nagy nyomás alatt álló és nagy fel­hevülésnek alávetett szeleporsó csak nehe­zen tartható tömített állapotban és — kü­lönösen változó hőmérsékleteknél — köny­nyen szorulhat be. A dugattyús tolattyú-alakok közül mind­azon típusok, melyek a be- és kibocsátást egyaránt vezérlik, általában véve mellő­zendők mindenütt, ahol maximális gazda­ságosság tartandó szem előtt. Maximális nyomásokhoz előnyösen csak oly dugattyús tolattyú-alakok alkalmazhatók, melyeket szelepek módjára működtetünk és melyek­nél a be- és kibocsátás egymástól el van különítve, E vezérlő szerveknek, melyeket duga11yúsze 1 e| >eknek neveznek, eddigelé a legtöbb esetben oly gozvezetésük van, mely­nél az orsót és a külső falakat a friss forró gőz közvetlenül éri, Az eddigelé ismeretessé vált szerkezeteknél gyakran tapasztalható az a hátrány, hogy a tömítőgyűrűknek túl­nagy a súrlódási nyomása; a szükséges tömí­tett állapotot csak tökéletlenül biztosítják és méretezésük is néha nehézségeket okoz. A találmány célja már most oly dugaty­tyúszelep létesítése, mely a felsorolt hátrá­nyokat kiküszöböli és a legmagasabb gőz- 40 nyomásokkal járó következményeknek tel­jes mértékben képes eleget tenni. A találmány oly, lényegében véve isme­retes tolattyútestből indul ki, mely kamrát tartalmaz, a kamrában pedig kagylószerű í5 alakzat van. A találmány lényege már most abban van, hogy e tolattyútestet szelep módjára, még pedig a hengerrel oly együttműködés­ben működtetjük, hogy a dugattyúszelep 50 nyugalmi helyzetében a kamra körülbelül csak félfrissgőznyomás alatt áll, ahol is to­vábbá a munkagőz vezetése olyan, hogy az sem a dugattyúszelep külső falait, sem pedig a szeleporsót nem érinti. 55 A csatolt rajz a találmány szerinti du­gattyúszelep példaképeni megoldási alak­ját tünteti fel, még pedig az 1. ábra a nyugalmi helyzetben, a 2. ábra a bebocsátást nyitó helyzetben. 60 A találmány szerinti dugattyús szelep fő­alkatrészei: az (1) tolattyútest, a (2) to­lattyúszelencén járó két, (3, 4) tolattyú­koszorú, az (1) tolattyútest belsejében lévő és e testtel mereven összekötött (5) kagyló, 65 ennek két (6, 7) koszorú és az (1) tolattyú­testtel, az (5) kagylóval és a (2) tolattyú­szelencével határolt (8) kamra. A (2) sze­lencén járó valamennyi (3, 4, 6, 7) koszo­nak rugalmas (9) tömítőgyűrűi vannak, 70 A (6, 7) kagylókoszorúknak a (10) friss­gőztérrel szemben (ll)-el jelölt túlíedésük van, ahol is a beáramlás akkor kezdődik, amidőn a tolattyúszelep a (11) fedés mér­tékével megfelelően halad előre. A (8) 75 kamrát nyitó (12) tolattyúélnek a (13) hengercsatornához képest (14)-el jelölt fe­dése van, mely kisebb, mint a (11) fedés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom