102519. lajstromszámú szabadalom • Füstemésztő berendezés kazántüzelésekhez

Megjelent 1931. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102519. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Füstemésztő berendezés kazántüzelésekhez. Schön Fülöp szabadalmi ügyvivő Budapest. A bejelentés napja 1929. évi október hó 19-ike. Az eddigi füstemésztő berendezéseknél, amelyek a tűzrétegre irányított gőzsugaraktól eltérőleg igen helyesen a tűztér fölé gőzsugarakat vagy gőzfátyolt vezettek, kellő erősségű gőzbefuvatás esetén az a hátrány mutatkozott, hogy a lánghíd, illetvé a rostély fölé nyúló boltív rövid üzem után tönkrement, aminek oka abban rejlik, hogy a tüzelőajtó felől a lánghíd, illetve boltív ) felé fúvatott gőzsugarak, amelyek a tüzelőajtó felől bevezetett másodlagos levegőt is magukkal ragadták, a lánghíd, illetve boltív anyagát erősen lehűtötték és így a folytonos, erős hőmérsékingadozások folytán a j lánghíd, illetve boltív idő előtt összeomlott A találmány célja főleg ezen hátrány kiküszöbölése, de emellett még tökéletesebb elégést is biztosít, amint az a következő részletes leírásból kitűnik 0 A csatolt rajz a találmány szerinti berendezés egy példaképem kiviteli alakját mozdonykazánra alkalmazva tünteti fel. Az 1 ábra a füstemésztő berendezéssel felszerelt mozdonykazán hátsó részének fiig-5 gélyes hosszmetszete, a 2. ábra a tűzszekrény vízszintes metszete a tüzelőajtón keresztül, a 3. ábra a boltív és a gőzbevezető csövek nézete az 1 ábra bal oldaláról te-10 kintve, a 4 ábra a gőzt és másodlagos levegőt bevezető fúvóka elölnézete és az 5 ábra annak hosszmetszete, a 6 ábra a tüzelőajtó függélyes középmet-35 szete, a 7. ábra a tüzelőajtó egy részének keresztmetszete a 8 ábra VII—VII vonala sz&rint, míg a 8. ábra a tüzelőajtó elölnézete. 40 A találmány értelmében egy és ugyanazon tűztérben két gőzsugárfuvókát alkalmazunk (1) és (2), melyek a boltív fölött vannak elrendezve, úgy hogy az igen magas hőmérsékletű lángok behatása ellen a boltív által yédve vannak A fuvókáknak 45 a gőzsugarakat kilövelő (3) nyílásai a találmány értelmében úgy vannak irányítva, hogy egyrészt a két fúvókának gőzsugarai körülbelül a tűztér középsíkjában és már a boltív fölött találkoznak, úgy hogy együtte- 50 sen egy a rostély fölött szétterülő összefüggő gőzfátyolt képeznek, mely gyakorlatilag a boltív egész szélességét takarja, miáltal a boltív alatt elvonuló tűzgázok nem emelkedhetnek fel közvetlenül a boltív szé- 55 lénél, hanem a gőzfátyol által a tüzelőajtó felé tereltetnek, ami tudvalevőleg az égés tökéletesbbítését vonja maga után; másrészt azonban a gőzsugarak a tüzelőajtótól jobbra-balra a tűzszekrény egy-egy 60 (s, s) sarkát szabadon hagyják, úgy hogy a tűzgázok ezeken a helyeken fölemelkedhetnek és a gőzfátyol fölött a tűzcsövekbe vonulhatnak Az 1 és 2. ábrán a gőzsugarak pontozott vo- 65 nalakkal vannak jelölve A gőzsugarak oly irányítását, hogy a tűzszekrény (s, s) sarkai szabadon maradjanak úgy érhetjük el, hogy a fúvókák legszélső (3) lyukai a tüzelőajtó felé irányul- 70 janak, miáltal az (s) sarkokba gőzt nem fújnak vagy pedig, amint az a 2. ábrán pontozott vonalakkal van jelölve, az (s) sarkok felé irányított szélső (3) furatok lényegesen szűkebbek, mint a többi fura- 75 tok, úgy hogy a sarkok felé irányított gőzsugarak annyira gyengék, hogy a sarkokig nem érnek el, illetve ott már nem képesek a felvonuló tűzgázokat gátolni; a 2. ábrán ezek a gyengébb gőzsugarak rövidebb pcn- 80