102516. lajstromszámú szabadalom • Berendezés huzalcsévék tekercselésére

Megjelent 1931. évi május hó 1-én. HAflYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102516. SZÁM. Vlí/j. OSZTÁLY. Berendezés huzalcsévék tekercselésére. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég Eindhoven. A bejelentés napja 1930. évi január hó 25-ike. Hollandiai elsőbbsége 1929. évi február hó 23-ika. Huzialcsévék tekercselésénél ismeretes a huzalmenetetk egyes rétegeinek alkalmas anyagból, pl. papirosból való rétegek segélyével való elkülönítése. Ezen utóbbi D rétegekeit oly módon vihetjük fel, hogy a huzal fel teker cs alése közben a huzalmetnetek rétegei közé hosszúkás sávokat csúsztatunk ós azokat a csévére tekercseljük. Emellett a következő eljárást alkalmaz-0 zuk: Ha a ihuzalmenet egy rétegét tekercseltük és a huzal a cséve karimájához ért, a sávot bevezetjük és a huzal, valamint az éppen befejezett huzalmenetréteg közé csúsztatjuk. A huzal ekikor a sávot 15 megragadja és a cséve köré tekercseli, mire ezen felgöngyölített sávra a huzalmenetek következő rétegét tekercseljük. A találmány szerinti berendezés oly csúsztatópályával van ellátva, amelyen a 20 sávot a tekercselendő csévéhez vezetjük, ezenkívül pedig ezen berendezésnek a cséve számára tekercselő orsója is van. A berendezést az jellemzi, hogy ezen tekercselő orsó és a csúsztató pályának ki-25 lépési vége feltekercselés közben egymáshoz képest oly viszonylagos mozgást végez, hogy az az irány, amelyben a sáv vezettetik, a huzalmenetek azon rétegét, amelyre a isávot fel kell tekercselni, 80 érintse vagy közel érintse. A cséve ugyanis a feltekercseléskor állandóan nagyobb átmérőre tesz szert, úgy hogy a csúsztató pálya kilépési vége a huzalmenetréteghez képest helyes helyze 35 tet többé nem foglal el. Ennek folytán elő fog fordulni, hogy a sáv a bevezetéskor a legutoljára tekercselt huaalmenetrétegihez ütközik, amikor is ezen réteg a sávot a cséve gyors forgása következtében felfelé 40 mozgatja, még mielőtt a huzal a sávot megragadta volna, ami zavarokat idéz elő. Ezt a nehézséget a tekercselő orsóinak a csúsztató pálya kilépési végéhez képest végzett viszonylagos mozgás által elkerülhetjük. Ezt a mozgást úgy kell szabá- 45 lyozni, hogy az az irány, amelyben a sáv bevezettetik, érintse vagy közelítően érintse azon huzalmenetróteget, amelyre a sávot fel kell tekercselni. Az érintőleges hozzávezetésnek nem kell feltétlenül pon- 50 tosan történnie, mert jó eredményeket érhetünk el akkor is, ha a sávot valamivel a huzalmenetréteg felülete felett vezetjük be. Elrendezhető a tekercselő cséve mozgat- 55 hatóan, a csúsztató pálya pedig helytállóan, azonban a fordított elrendezés is lehetséges. Lehetséges azonban az is, amelynél mindkét rész mozgatható. A találmány egyik foganatosítási alakja 60 értelmében a tekercselő orsónak a csúsztató pályához képest végzett viszonylagos mozgása szabályozza a feltekercselendő sáv hosszát. Előnyös ugyanis, ha gondoskodunk arról, hogy a csévére feltekercselt 65 sáv hossza a cséve középvonala felé csökkenjen. Ezáltal anyagmegtakarítást érünk el és lényegesen tömörebb csévéket kapunk. Miután a csúsztató pálya kilépési vége és a tekercselő orsó közötti viszony- 70 Iagos mozgás a feltekercselt réteg átmérőjével közvetlenül összefügg, ez a mozgás igen célszerűen hasznosítható arra, hogy a sáv hosszát változtassa. A találmány egyik foganatosítási alakja 75 értelmében a tekercselő orsó mozgását emelő differenciális hajtóműre viszi át és ez a hajtómű a motor és a sávot előremenesztő szerkezet közé van beiktatva. A találmányt részletesebben a rajzon 80