102514. lajstromszámú szabadalom • Héjazó alakkő vasbetongerendák és betonozott rácsos vagy tömör vasgerendák közti téglafödémekhez

Megjelent 1931. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI j|Hgm SZABADALMI BIRÓSÍO SZABADALMI LEÍRÁS 102514. SZÁM. — VlII/a. OSZTÁLY. Héjazó alakkő vasbetongerendák és betonozott rácsos vagy tömör vasgerendák közti téglafödémekhez. Nagy bátony-Új laki Egyesült Iparművek Részvénytársaságcég Budapest. A bejelentés napja 1930. évi október hó 16-ika. Vasbetongerendák vagy betonozott vásgerendák közti, téglaboltozatos födémek építésénél a gerendákat eddig egy-egy a boltozatok vállát megtámasztó alakkő 5 fogta közre. A vasakat e vállkövek közét kitöltő betonba ágyazták. A betonnal kitöltendő teret alul külön kellett határolni és a lazán álló vállköveket rögzíteni kellett. Csak a betonozott gerendák elkészülte 10 után lehetett hozzáfogni a gerendák közti téglaboltozatok elkészítéséhez. Ez az eljárás tehát igen körülményes, költséges és időpazarló volt. A találmány oly boltvállas alakkő, mely 15 avasbetéteket, illetve vasgerendákat körülvevő betontestnek alulról ós két oldal felől való határolására szolgál. Avasbetéteket, illetve vasgerendákat ez alakkövekből képezett csatornával fogjuk közre. Ha 20 a szomszédos boltozatok oldalnyomásának ellenálló alakköveket alkalmazunk, akkor a boltozatok falazása a gerendák betonozásával egyidejűleg is végezhető, sőt a gerendák betonozása a boltozatok el-25 készülte utánra is hagyható. A csatolt rajz 1. ábrája a találmány szerinti alakkő egy kiviteli alakjának keresztmetszete, a 2. ábra pedig betonozott rácsostartók 30 közti téglaboltozatokból álló födém keresztmetszete. A találmány szerinti alakkő vályús keresztmetszetű. Oldalsó (o) határfalainak alsó része hegyes szög alatt hajlik az alap-35 laphoz. A szomszédos téglaboltozatok ezekhez az (o) oldalfalakhoz (vállakhoz) csatlakoznak (2. ábra). Ezek az alakkövek, legcélszerűbben, égetett agyagból készíthetők, de készülhetnek más anyagból, például betonból vagy műkőből is. Súlycsökkentés céljából célszerű e köveket üreges falakkal készíteni. Ugyané célból az alakkő a gerendák betontestének magasságánál alacsonyabb is lehet, mert a gerenda tetejére kerülő beton külön héjazás nél- 45 kül is felrakható. Az alakkövek, törés elleni szilárdságuk növelése céljából, az oldalfalak felső részét összekötő (k) iközfallal is készíthetők, mely közfal a vasgerendák behelyezése 50 előtt kivágandó. A (k) közfal eltávolításának megkönnyítése céljából e közfal, széleinek közelében, már a gyártáskor, úgy vékonyítható, hogy a közfal egy ütéssel is kitörhető legyen. 55 A boltozatok az alakkövek alsó felét nyomják. Ennélfogva az alakkő oldalfalai felfelé vékonyodhatnak. A kő (p) peremeit célszerű kiszélesíteni. Az alakkőnek a gerenda betontestétől 60 való különválásának megakadályozására az alakkő belső falából kiálló (b) bordák szolgálhatnak. A kitört merevítő közfal megmaradó csonkjai is ilyen bordák lesznek. Legcélszerűbb azonban a vályút fel- 65 felé összehajló, belső oldalfalakkal készíteni, ami az alakkőnek a betontesttől való különválását lehetetlenné teszi. Jobb habarcstartás céljából az alakkő felületei recézhetők. 70 A 2. ábrán feltüntetett födém a következőleg készülhet: A (v) vasgerendáknak a főfalakra való fektetése után a vastartókra az (a) alakköveket alátámasztó (c)