102510. lajstromszámú szabadalom • Fogó üreges testekhez

Megjelent 1931. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103510. SZÁM. — XYI/a. OSZTÁLY. Fogó üreges testekhez. H. Kiko Maschinen- und Formenfabrik cég Brilnu. k bejelentés napja 1930. évi január hó 17-ike. Csehszlovákiai elsőbbsége 1929. évi január hó 21-ike. Üreges testek, főleg pedig üvegből való üreges testek tartására való fogók, ame­lyek egyúttal fejformát alkotnak, már ismeretesek. Ezek a fogók a tárgyat kí-5 viilről fogják meg. A találmány tárgya ilyen fogó, amely­nek többrészű alak- és tartógyűrűje van, mely az üreges test felső részének belső alakítását végzi és az üreges testet belül-10 ről fogja meg. Az ilyen alak- és tartó­fogó különösen akkor előnyös, ha a gyű­rűnek kiugró vagy bemélyedő része van, amelynek révén az üreges test belső ol­dalán horony, illetve nyúlvány, karima 15 keletkezik. A találmány szerinti fogó újdonsága abban van, hogy az alak- és tartógyűr ű­részeknek lefelé nyúló, az előállítandó üreges test nyakrészével kapcsolódó és 20 ezt az alak- és tartógyűrűrészek kifelé való eltolása révén belülről megfogó és alakító nyúlványai vannak. Az alak- és tartógyűrű célszerűen négy részből áll, mimellett a gyűrűnek két egy-25 mással szemben fekvő részét magukban véve ismert rugalmas szervek kifelé, a másik két részét pedig ugyancsak rugal­mas szervek befelé szorítják. A mellékelt rajz a találmány szerinti 30 fogónak egy példaképeni foganatosítási alakját mutatja. Az 1. ábra a fogó hosszmetszete, a 2. ábra az 1. ábra A—B vonala szerint vett keresztmetszete, ahol is ez ábra bal-85 oldali része a zárt, a jobboldali része pe­dig a nyitott fogót mutatja. (1) a fogó tokja, amelyben az alak- és tartógyűrű van. A tokot és a tartó­gyűrűt a (2) pánt veszi körül. Az alak- és 40 tartógyűrű a négy, (3, 4, 5) és (6) részből áll. A (3) és (4), valamint az (5) és (6) rész egymással szemben fekszik; a két­két egymással szemben fekvő rész egyenlő alakú. Az alak- és tartógyűrű mind a négy részéből egy-egy (7) karima í5 áll ki, amely a (8) üregbe nyúlik be, ame­lyet az üreges test előállításánál a pépes, tésztaszerű vagy folyékony anyag kitölt és így az üreges test felső részét alakítja. A (7) karima tehát az üreges test belső 50 oldalán hornyot létesít. Ha a (7) karimát másképen alakítjuk, akkor az üreges test belső oldalán horony helyett kiálló nyúl­ványt kapunk. A (3) és (4) gyűrűrész egy-egy (9) csavarrugó hatása alatt áll; e 55 rugók a (3, 4) részek kivágásában vannak elrendezve és másik végükkel a (2) pántra támaszkodnak. A (9) rugók tehát a (3, 4) részeket befelé nyomni igyekeznek. Az alak- és tartógyűrű (5) és (6) részéhez a 60 (10), illetve (11) rúd van erősítve; e rudak külső vége (12) fogantyúban végződik. A (12) fogantyúk és a (2) pánt között egy-egy (13) nyomórugó van; e rugók az (5) és (6) részt kifelé nyomni igyeksze- 65 nek. Ha a (12) fogantyúkat befelé nyom­juk, akkor az (5) és (6) részek szintén be­felé mozdulnak el. Azáltal, hogy az (5) és (6) részek lépcsősen vannak kiképezve és külső (14) végük vékonyabb, a (9) 70 rugók a (3) és (4) részeket tényleg befelé nyomhatják. Ezáltal az üreges test sza­baddá lesz téve, minthogy a (7) karima az edény egész belső kerületén, az üreges testen előállított hornyából kikerül. 75 Természetes, hogy az alak- és tartó­gyűrű a találmány keretén belül más­képpen is szerkeszthető, így különösen azok a szervek, amelyek révén az üreges test szabaddá válik, más módon is kiké- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom