102495. lajstromszámú szabadalom • Távjelzőberendezés mellékállomáson elrendezett állítható szervek állásának a főállomáson való jelzésére

- 3 -úgy a kantáid uskarok legközelebbi elfordulásakor a (39) olajkapesoló ismét bekapcsolt helyzetébe kerül. Ha a vezetékhiba még mindig fennáll, úgy a relaisk az 5 olajkapcsolókat ismét kikapcsolják, stb. Hogy ilyen nem kívánt kommandót megaíkadályo'zzunk, a találmány érteiméiben a berendezést akként képezzük ki, hogy a vezénylő kapcsoló sohasem maradhat egy 10 bizonyos kon 1 a k t ush e 1 y /• e t ben állva, hanem azlt egy szerkezet középső helyzetébe feltétlenül visszavezeti, még mielőtt a megfelelő helyzetjelzőt' átkapcsoltuk volna. Ezt a feladatot egyszerű módon 15 egy oly reteszelő művel oldjuk meg, amilyent p. o. a 2. ábra a (15) vezénylő kapcsoló és a (33) helyzeitjelző részére feltüntet. Az 1. ábrában (15)-el jelzett vezénylő kapcsoló ez esetben (47) bütykökkel ellá-20 tott (101) tárcsából álló, mely bütyök az együk véghelyzetben a (13) kontaktust, a másik véghelyzetben a (14) kontaktust zárja. A középső helyzetben mindkét kontaktus nyitva van. A (101) kontaktuson 25 egy kulcslyuk van. A kulcs (101) csap, melyet az ábra metszetben mutat, és mely alsó végén (103) nyúlvánnyal van ellátva. A (33) helyzetjelző (49) görbe vonalú tárcsával van összekötve, mely tárcsa a (101) 30 tárcsa kulcslyuka előtt mozog. A görbefelületű tárcsán. (104) és (105) kimetszések vannak, amelyek a (33)' helyzetmütató nyugalmi helyzetéiben a kulcs nyílását szabaddá teszik, azonban a (49) kontaktus-35 tárcsa forgását megakadályozzák, ha a kulcs a lyukban van. A (101) tárcsa előtt a rajzban fel nem tüntetett kulcslemez fekszik, miely oly kulcslyukkal van ellátva, mely a kulcs bevezetését és kihú-40 zálsát a feltüntetett középhelyzetben megengedi, míg a kontaktushelyzetekben a (103) toldatokat rögzíti. Ha p. o. (1. ábra) a (6) emeltyűt át akarjuk fektetni, akkor a kulcsot a (101) tárcsába (2. ábra) 45 bevezetjük és az óramutató járásával szemben (45) fokkal elfordítjuk. Ezáltal záródik a (14) kontaktus ás amint a kontaktuisfcarok a (10) és (12) munkakontaktusokat elérték, a (8) munkamágnes a 50 (6) emeltyűt átfekteti. A (21) kapcsoló zárja a (22) kontaktust, mire a (29) csapt pantyú leesik. A kezelő személy azonban : a (33) helyzetmutatót neim tudja átfek; tet-ni, mert azt a kulcs zárja. Előbb tehát 55 visisza kell fordítania a kulcsot és eazel a vezénykapesolólt a közéiphelyzetbei és a kulcsot le kell húznia, csak ezután lehet a (33) helyzetmintatót átállítani, ezáltal a (31) jelzőcsengőt kiiktatni és a (69) kontaktussal a vezénylő áramkört újból be- 60 állítani. Ha azonban valamennyi vezénylő kapcsoló mindig középhelyzetben állana, akkor a kezelő személyzet nem ismerhetné fel, hogy a mellékállomáson fennálló va- 65 lamtelyik kapcsoló helyzete! egy ő általa adott vezénylés létesítette-e, vagy pedig ez a helyzet önműködően, a mellékállomás résziéről állítódott-e be. Emiatt egy külön (53) mutatót (2. ábra) alkalmazunk, 70 mely az (54) vonszoló tárcsán helytállóan van elrendezve. Ez a tárcsa .lazán forog az (55) tengelyen, mely körül az (56) fogaskerék is forgatható. Ez a fogaskerék az (57) fogaskerékkel kapcsolódik, 75 miely viszont a (101) tárcsával mereven van összekötve. Az (56) fogaskerék (58) ütköző peclket hord, mely az (54) vonszoló tárcsa eigy pihenőjébe fog. Az (53) mutató rajzolt helyze- 80 tóből látjuk, hogy megelőzőleg az olajkapcsoló nyitását, vezényeltük. Ha azonban a (101) tárcsát egy nyolcadfordulattal elfordítjuk, úgy hogy a (14) kontaktus zárul, akkor a félakkora (56) fogas- 85 kerék egy negyedfordulatot tesz és az (58) ütköző pecek az (54) vonszoló tárcsát magával viiszi, minek következtéiben az (53) mutató új helyzetébe áll. Ha a ve>zénvlő kapcsolót visszavezetjük középső 90 helyzetébe, akkor az (58) pecek előbbi helyzetébe kerül vissza, anélkül, hogy az (54) tárcsát magával vinné, A pecek ekkor a kimetszésnek másik élére fekszik. Ily módon a,z (53) mutató mindenkor a 95 legutolsó vezénylő állást mutatja. Különösen kedvezőtlen véletlen következtében a vezeték védelmi beremdezíésiei p. o. a (6) emeltyűvel összekötött olajkapcsolói önműködően nyithatják, közvetle- 100 niil azután, hogy azt a (14) vezénylő kapcsoló a (12 és (10) m u n ka kontaktusokra fektette. Ha ezután a kontaktuskárok a (23) és 1(24) vis.szjelzö kontaktusokra érkeznek, a főállomáson nem kapunk jel- 105 zéist, mert az olajkapcsoló ismét, rajzolt helyzetébe áll, a (22) kontaktus tehát meg van szakítva. A kezelő ekkor az általa leadott kommandó teljesítéséről szóló vissz jelentést várja és a (15) ve- 110 zénylo kapcsolót; a (14) kontktulson állVa hagyja. A kontaktuskarok legközelebbi körülfutásakor az olajkapcsoló ismét bekapcsolódik, mire a vezetéket víódő relaislk azt ismét azonnal kivált- 115 ják. Ilyen nem kívánt játékot a találmány érteiméiben azáltal akadályozunk meg, hogy az olajkapcsolóval összekötött