102491. lajstromszámú szabadalom • Pénzérme
Megjelent 1931. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 102491. SZÁM. — XVI/d. OSZTÁLY. Pénzérme. Magyar Királyi Állami Pénzverő Budapest, mint Michaelis Samu, a M. Kir. Állami Pénzverő igazgatója, budapesti lakos jogutódja. A bejelentés napja 1930. évi junius hó 13-ika. A pénzérmék pereme mentén végigvonuló gyöngysorékítmény, mely régebben csupán díszítésül szolgált, az újabb pénzverési technikában a pénzhamisítás megne-5 hezítésének egyi k eszközévé vált. A jelen találmány olyan szerkezetű gyöngysorékítmény képezi, mely a pénzhamisító által elő nem állítható, úgy hogy alkalmazása a sikeres pénzhamisítást úgyszólván 10 teljes biztonsággal lehetetlenné teszi. Az eddig használt gyöngysorékítmény legtöbbnyire szorosan egymás mellé helyezett félgömbökből vagy gömbszegmensekből állt. Miután a fémek vagy fémötvözetek 15 megömlött állapotban, öntés közben tudvalevőleg gömbalakot igyekszenek felvenni, a pénzhamisítóknak — akik hamisítványai kat legnagyobbrészt öntés útján állítják elő — a legtöbb esetben sikerült oly gyöngy-20 sort létrehozni, mely csak nehezen és akkor is csak szakértő által volt az eredetitől megkülönböztethető. A találmány értelmében a gyöngysor egyes elemeinek oly alakot adunk, mely 25 öntéssel tisztán nem állítható elő és ezáltal az öntéssel hamisított pénzérméket azonnal felismerhetővé teszi. Ezt a célt azáltal érjük el, hogy az egyes gyöngysorelemeket, valamely tetszőleges mértani test-30 bői képezzük, melyet ferde síkkal metszünk. Az ezáltal keletkező metszési felületnek éles körvonalai vannak, melyek geometriai idomot képeznek. Ezen, alkalmas műszerekkel megállapított geometriai 85 idom öntéssel elő nem állítható. Az éles vonalak hiánya az idomot eltorzítja, ami által a hamisítvány azonnal felismerhetővé válik. A mellékelt rajz a találmány szerinti gyöngysorékítménynek példaképeni fogana- ÍO tosítási alakját mutatja. Az 1. ábra az érme egy részének nézete, nagyított léptékben, a 2. ábra egy gyöngyszemnek még nagyobb léptékű távlati képe. 45 A találmánynak a rajzon ábrázolt foganatosítási alakjánál a gyöngysor az érme pereméhez szorosan illeszkedő, tengelyükkel sugárirányban elhelyezett fél csonkakúpokból áll, melyek lapjukkal az érme 50 síkján fekszenek. A fél csonkakúpoknak az érme középpontja felé irányuló része ferde síkkal van metszve. A metszés folytán képződő lap ellipszis, melynek kis tengelye egybeesik az érme síkjával és a 55 fél csonkakúp kis átmérőjével egyenlő, míg nagytengelye a fél csonkakúp tengelyével hegyes szöget zár be. Az egyes fél csonkakúpalakú gyöngyszemek nem illeszkednek szorosan egymáshoz, hanem két-két fél 60 csonkakúp között kis távolság van. A metszési lapok elliptikus éles és szabályos határvonala öntéssel nem hozható létre, úgyszintén nem marad tisztán és egy síkban az érem lapjának két-két szomszé- 65 dos gyöngyszem közötti része sem. A pénzérme átmérője és a gyöngysort alkotó mértani testek hossza közötti bizonyos arány mellett a gyöngysorékítmény valódi vert pénznél a szemre optikai csa- 70 lódás folytán olyan hatást gyakorol, mintha szorosan egymás mellé helyezett félgömbökből volna alkotva, míg a hamisítványt az ékítménynek a szem által azonnal észrevehető tökéletlensége rögtön elárulja. 75 A ferde síkkal metszett mértani test tet-