102477. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés plasztikus távolbalátáshoz

Megjelent 1931. évi május hó 1-én. MAÖYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁ0 SZABADALMI LEÍRÁS 102471. SZÁM. — VlI/j. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés plasztikus távolbalátáshoz. Tarján Ferenc tanár és Czakó Győző műszaki tisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1929. évi október hó 30-ika. Az eddig ismert távolbalátóberendezéseknél a vevőkészülék által vett kép síkban jelenik meg s nélkülözi a térszerűséget. Jelen találmány célja az, hogy az át-5 vitt kép a szemlélőben plasztikus és térszerű hatást keltsen s így az illúziót tökéletesebbé tegye. Közismert dolog az optikából az, hogy ha a szemtávolságban elhelyezett 2 len-10 csévél egyidejűleg felvett két képet úgy szemléljük, hogy a jobbszemünkkel csak a jobboldali lencsével s a balszemünkkel csak a baloldali lencsével felvett képet nézhetjük, akkor a szemlélt kép plasztiku-15 san tűnik fel előttünk. A távolbalátandó személyről, tárgyról vagy jelenetről a normális szemtávolságnak megfelelően elhelyezett két tárgylencse útján nyert 2 képet drótvezetéken 20 vagy elektromágneses hullámok segítségével külön-külön visszük át a vevőkészülékbe, ahol a nyert képet egy prizmapár segítségével egy képpé egyesítve, plasztikusnak látjuk. 25 A kép átvitele a következőképpen történik: Az (Ll) lencse a továbbítandó személy, tárgy vagy jelenet képét a (Bl) képbontókorong palástjára vetíti. A képbontókorong, (TI) tengely körül forgó 30 dob (Fig. 1.), melynek palástján egy lyuksorozat (cca 80 lyuk) van egy csavarvonal mentén elhelyezve (Fig. 2.). Két lyuk egymástól való távolsága a kép magasságát, az első és utolsó lyukon át-85 haladó két körvonal egymástóli távolsága viszont a kép szélességét adja. A (Bl) korong lyukain áthatoló fénysugarakat az (L2) lencse az (FI) fotocellára vetíti (Fig. 1.), mely az érkező fénysugaraknak megfelelő áramingadozásokat létesít. Az 40 így keletkezett áramingadozásokat az (A2) erősítővel felerősítve, a vevőkészülék (NI) ködfény (neon) lámpájába vezetjük, mely az érkező áramingadozásoknak megfelelően villan fel. A ködfénylámpa 45 felvillanó fénysugarai a (K) kondenzorlencsén keresztül a vevőkészülék (B2) korongjának palástjára esnek, mely hasonló lyuksorozattal van ellátva, mint a (Bl) korong. A fénysugarak a lyuksorozaton 50 keresztül hatolva, a továbbított képpel azonos képet létesítik. Ugyanígy történik az egyidejűleg felvett másik kép átvitele is. A keletkező két kép a (Pl) és (P2) prizmiapáron (Fig. 5.) keresztül egye- 55. sít ve, a szemlélőben plasztikus hatást kelt. Ha a távolbalátandó két képet felváltva, egymásután visszük át, ez esetben a berendezés egyszerűsödik, amennyiben az adónál csak egy fotocellára, a vevőnél 60-viszont csak egy ködfénylámpára van szükség. Az eljárás egyik legfontosabb követelménye az, hogy az adóállomás (Bl) korongja és a vevőkészülék (B2) korongja 65 teljesen szinkron forogjon. E célból a (Bl) koronggal közös (TI) tengelyen egy oly fogaskerék van erősítve, amelynek fogai lágyvasból készültek. Ezek a fogak az (E) elektromágnes két sarka között 70 vonulnak el, miáltal ebben a forgás sebességének megfelelő váltakozású áramot indukálnak. A nyert indukált áramot az (Al) erősítő felerősítve juttatja a vevőkészülék (Sl, S2, S3, S4) stb. elektromág- 75. neseinek tekercseibe, melyek a (B2) ko-