102469. lajstromszámú szabadalom • Főleg vasúti járművekhez való egykarmú merev karomkapcsolás
Megjelent 1931. évi áprili s hó 15 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103469. SZÁM. — V/b. OSZTÁLY. Főleg vasúti járművekhez való egykarmú merev karomkapcsolás. Knorr-Bremse A.-G. cég- Berlin-Lichtenberg". A bejelentés napja 1930. évi május hó 24-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi május hó 30-ika. A találmány járművekhez, különösen vasúti járművekhez tvaló merev karomkapcsolóra vonatkozik, melynek csupán egy, a vonóerőket átvivő szilárd karma 5 van. Ennek a karomnak a pályára merőleges és a vonóirányhoz képest rézsútos, az erőkeit felvevő felülete és oly rekesztő szerve van, amelynek munkafelülete a vonóirányhoz képest szintén rézsútos. 10 Emellett a rekesztősaerv, 'hatásos helyzetében, a karomnak a pályára merőleges, de a vonóirányhoz képest rézsútos, az erőket (felvevő, említett felületén akként hatol át, hogy a két felület az egymásba fo-15 gódzó két kapcsolófej függélyes szimmetria-síkjában metszi egymást. Tlyfajta ismert kapcsolóknál azok a felületek, melyek a húzásnál fellépő erőket átviszik, a kapcsolót biztosító rekesztő 20 felületektől térbelileg el vannak különítve. Ennek következménye az, hogy a fejekben harántirányban, a fejeket egymástól harántirányban eltávolítani igyekvő erők lépnek fel. Ezek az erők, 25 rendkívül kedvezőtlen viszonyok között, az efajta kapesolófejeket már szét is roncsolták. Ha ;a kapcsolók megfelelő méretezésével óhajtjuk ezeket az erőket legyőzni, akkor túl nagy méretű, súlyos és javító 30 műhelyekben kényelmetlenül kezelhető alakokat kapunk. Az ismert merev karomkapcsolóknak ezen hátrányait a fejeknek a találmány szerinti kiképzésével küszöböljük ki. A 35 karom erőfelvevő felületének és a rekesztő felületeknek jelzett elrendezése folytán, csupán a kérget felvevő karóin vétetik igénybe, míg a kapcsolófej azon részének, melyen a fejeket — egymásba fogódzás-40 nál — egymáshoz képest helyes helyzetbe vezető terelő felületek vannak, húzásnál vagy nyomásnál nem kell erőt felvennie és ennek következtében csekély súlyú lehet. Minden egyes fejnek rekesztő szerve, ismert módon, csápokkal, forgathatóan van 45 a fejben ágyazva. Emellett a csap ágyazása olyan lehet, hogy tengelyének iránya folytán a rekesztő szerv, a nehézségi erő hatására, mindig a rekesztő helyzetbe jutni igyekszik. 50 A mellékelt rajz a találmány kapcsoló példaképpeni kiviteli alakját szemlélteti. Az 1. ábra a találmány szerinti kapcsolófejen át vett vízszintes metszet. A 55 2. ábra a kapcsolófej oldalnézete. A 3. ábra a kapcsolófejen át vett függélyes hosszmetszet, az 1. ábra A—B vonala szerint. 4. ábra két egymásba fogódzó kap- 60 csolófej alaprajza. Az 5. és 6. áibrák az 1—3. ábrák szerinti kapcsolófejekhez való rekesztő szerveknek két különböző kiviteli alakját szemléltetik. 65 A kapcsolóifej a tulajdonképpeni (a) vonókaromhói és az ezzel szemben fekvő részből áll, melyen a (b) vezetőfelület van. Az (a) karomnak a vonóerőket felvevő (c) felülete a páilya irányára merőleges 70 és a vonóirányhoz képest rézsútos, még 'pedig oly értelemben, hogy két kapcsolófejnek egymáson felfekvő (c) vonófelületei, a vonóerő hatása alatt, egymásról elcsúsznának, ha ezt az (e) rekesztő szer- 75 vek nem gátolnák meg. A (c) vonófelületek (3. ábra) a középen áttörtek úgy, hogy a felső (el) és az alsó (c2) felület keletkezik; a kettő között vonul át az (e) rekesztő szerv, amelyet a (g) csapok az (a) karom- 80
